Fruttus Hajnalka beszámolója
NLP és Coaching Canterburyben
Az Erasmus+ mobilitás keretében kéthetes továbbképzésen vettem részt 2018. július 8-tól 21-ig Canterburyben, a Pilgrims Tanárképző Központ szervezésében.
A szállásunk és a kurzus Kent egyetemének kampuszán kapott helyet, ahol hat főiskola diákjai tanulnak és szállnak meg tanulmányaik alatt. Ez Canterburytől kb. 5 km-re, egy nagy domb tetején található, és bár rendszeres buszjárat visz a kampusz széléig, legtöbbször a gyalogos 20-30 perces sétát választottuk.
A kampusz hatalmas területén rengeteg zöldterület, erdős rész található. Minden alkalommal a szállásunktól a tanfolyam épületéig egy erdőn haladtunk át, ugrándozó nyuszik és mókusok társaságában. Nekem ez fantasztikusan megnyugtató és varázslatos pillanatokat jelentett.
Az ebédszüneteket a kurzus elején sokszor a szabadban töltöttük, sirályok társaságában, akik egészen addig cuki madaraknak látszottak, míg egyszer meg nem támadták az ebédünket, és ezzel véglegesen megfosztották magukat a „cuki” jelzőtől. Leginkább Hitchcock Madarak című filmje jut már róluk az eszembe azóta – félelmetes élmény volt.
A tanfolyamon 18-an vettünk részt, a résztvevők 9 országból érkeztek: 5 lengyel (ebből egy Angliában él, 1 pedig Németországban), 3 magyar (ebből egy Franciaországban él), 1 osztrák, 1 szlovák, 1 szerb, 1 szlovén, 3 török, 2 német és 1 holland. Többségében középiskolai tanárok, de akadtak közöttük magánvállalkozók, felnőttoktatásban dolgozók, és szinte mindenki érintett volt a mentorálás, vagy a coaching területén, de olyan résztvevő is akadt, aki személyiségfejlesztés céljából jött el a kurzusra. Néhányukat a címben szereplő készségek oktatásban való alkalmazása érdekelte volna igazán, de nem ez volt a tanfolyam központi tematikája.
A kurzus célja új és hatékony megoldások megismerése volt a különböző célkitűzések megvalósításához és a felelősségérzet fejlesztéséhez a tanulás során. A kéthetes tréning tematikus egységei a következők voltak: különböző coaching modellek, amelyek a változási folyamatok menedzselését segítik, az NLP alapkészségeinek és módszereinek ismertetése, különböző célkitűzések megvalósításának elősegítése, a hatékonyabb teljesítmény elérésének módjainak megismerése, a motiváció és a csapatmunka fejlesztése, különböző személyiségtípusok ismertetése, a döntéshozás képességének fejlesztése, a korlátozó hitek legyőzése, valamint különböző problémamegoldó technikák ismertetése. A tematikus egységek elméleti megalapozását rengeteg praktukus gyakorlat követte.
A foglalkozások 9-kor kezdődtek, és fél 4-ig tartottak a választott témakörben. A sok tanulás, belső utazás, személyiségfejlesztés mellett délutáni és esti workshopok, illetve városnéző túrák is színesítették napjainkat. A legnépszerűbb workshop Mario Rinvolucri egész napos foglalkozása volt, akinek munkásságát sokan ismerik a nyelvtanítás és módszertan berkeiben, így többen szerettek volna részt venni. A workshopra csak azért sikerült jelentkeznem az utolsó pillanatban, mert vasárnap volt, így néhányan inkább a városnézést választották.
A szombati napot én is kirándulással töltöttem, hiszen a hétvége házi feladata többek között ezt is tartalmazta. Tizenhárman indultunk útnak felfedezni a környékbeli tengerparti városkákat, falvakat, és ez a közösségi élmény meghatározó volt számomra.
A közösségi élményhez nem csak csoportunk járult hozzá. A szállásokon való elhelyezéskor figyelembe vették, hogy másokkal is megismerkedhessünk, kapcsolatot építhessünk a két hét során. Az én szálláshelyemen lakott még egy svájci középiskolai tanár, egy holland óvodapedagógus, illetve egy spanyol matematikatanár, akinek a szintén spanyol óvodapedagógus barátnője minden estét velünk töltött. Az esti közös tanulások, jó gyakorlat megosztások más délutáni közös programot is eredményeztek: előfordult, hogy teaházban osztottuk meg az óvodában sikeresen használt ötleteinket, de sokszor a könyvesboltban is összefutottunk, ahol kedvenc mesekönyveinkkel ismertettük meg egymást.
A tanfolyam utolsó előtti napjára nagy izgalommal készültünk, mert megmérettetésnek éltük meg, hogy idegeneket (vagyis a csoporton kívülieket) kellett coaching tevékenység keretében segítenünk egy-egy problémájuk előremozdításában. Nem volt könnyű feladat, de mindannyian profitáltunk belőle. Végül sikeres feladatmegoldásunk után átvehettük a kurzus elvégzését igazoló oklevelet is.
Úgy érzem, sok területen fejlődtem, az itt szerzett tapasztalatok a jövőben több területen is alkalmazhatóak lesznek, és ebből a támogató szaktudásból forrásként meríthetek mindennapi munkám során.
A kurzus legnagyobb értékét számomra a csoport fenomenálisan jó, támogató és elfogadó közössége, a rengeteg felszabadító nevetés és egy mély barátság jelentette. Itt elfogadtak és szerettek azért, aki vagyok, ami a mai világban példaértékű erénynek számít minden közösségben.
Szalontainé Tóth Ildikó beszámolója
Fókuszban a professzionális kommunikáció
2018. július 23-tól 27-ig az Erasmus+ Mobilitási Projekt keretében részt
vehettem az ETI Malta továbbképző központ Professional Communication
Skills című képzésén St.Julian’s-ben.
Hatalmas várakozással utaztam Máltára, ebbe a szigetnyi országba,
melynek történelme és kultúrája éppúgy vonzott, mint az ETI Malta által
kínált 5 napos tanártovábbképzés. A kurzus címe alapján már sejthető volt,
hogy nagyon sok új, a vezetői adminisztratív munkámhoz (is) köthető,
hasznos információval találkozhatok.
Meglepetésemre a tréning három fős csoporttal is elindult, óriási
lehetőséget és teret adva mindannyiunknak a szinte egyénre szabott fej -
lődésben és az angol nyelven való megszólalásban. Csoportunk másik két
tagja egy finn többcélú általános és középiskola adminisztrátora,
iskolatitkára, valamint egy Gdanskból érkezett lengyeltanárnő volt, a
tréninget pedig Julie Saliba vezette. Nemcsak a program részeként (saját
iskolánk bemutatása) tudtunk meg hasznos információkat egymás
munkahelyéről, hanem közvetlen és baráti beszélgetéseink során is megismerhettem országuk oktatási rendszerét, valamint a helyi kulturális
és társadalmi szokásokat.
A tréning célja az angol nyelvű hivatalos írásbeli-szóbeli és online megnyilvánulások formáinak (frazeológiai, grammatikai jellemzőinek) megismerése és használatuk gyakorlása volt. Az első két napon a sikeres prezentáció elkészítését, bemutatását, illetve a hatékony értekezlet jellemzőit vettük sorra. Számos segítséget kaptunk Julie-től mind a tartalmi, mind a formai tudnivalókról, s az elméleti ismeretek után minden alkalommal lehetőségünk volt a gyakorlatban is kipróbálni magunkat szituációs játékok formájában. Ezek a praktikus gyakorlatok célja nem csupán a frissen megszerzett tudásunk rögzítése és elmélyítése volt, a Julie által tervezett jó hangulatú feladatok tovább erősítették a csoportkohéziót is.
A tréning 3. napján a sikeres tárgyalás előkészítését, levezetését helyeztük a figyelem fókuszába. Ez a nap különösen sok hasznos tudást adott számomra, hiszen nemcsak szakmai életünk velejárója a megegyezésre való törekvés, hanem a hétköznapi életben is állandóan jelen lévő tevékenység és feladat. Aznap azt is alkalmunk volt gyakorolni, hogy mindkét fél szemszögéből „eljátszottuk” a szerepjátékokat, így sokkal több lehetőségünk volt az egyéni nézőpontok kialakítására, érvényre juttatására is az érvelési feladatok során.
Számomra a képzés legérdekesebb része és egyben szakmai csúcspontja a 4. nap volt, amikor az ún. „interkulturális készség” fejlesztését, az erre való érzékenyítést jártuk körül. Talán ez nem is véletlen, hiszen magam is egy soknemzetiségű, többnyelvű középiskolában tanítok, ahol egymás kultúrájának ismerete és elfogadása nem csupán a pedagógiai programban deklarált alapérték, hanem a mindennapokat meghatározó jellemvonás is. Érdekes volt meghallgatni a csoporttársakat, hogyan alakul ez Helsinkiben és Gdanskban. A délutáni órákon pedig - a hét elején tanultakat is beépítve - önálló prezentációt készítettünk és mutattunk be saját iskolánkról. A továbbképzés utolsó nagy tematikai egysége a hivatalos írásbeli és a telefonos kommunikáció formáinak áttekintése volt.
Trénerünk, Julie Saliba professzionális módon motiválta kis csapatunkat, óriási biztatást kaptam, úgy éreztem, hogy minden feladatot meg tudok csinálni. Az órák interaktívak voltak, trénerünk számos osztálytermi gyakorlat mellett házi feladatokkal is segítette munkánkat, valamint folyamatosan javította nyelvtani hibáinkat, minden témakörhöz szószedeteket kaptunk.
Az ETI Malta továbbképző központ remek infrastruktúrájával, színvonalas szakmai programjával, kedves és segítőkész munkatársaival, és nem utolsósorban a két jó hangulatú, angol nyelvű idegenvezetéssel megszervezett közös városnéző kirándulásaival - az egykori fővárosba, Mdinába, illetve az idén Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Vallettába – nagyban hozzájárult szakmai és angol nyelvi fejlődésemhez.
Kányi Kata beszámolója
Interkulturális szemlélet a kultúra bölcsőjéből
Szinte napra pontosan egy év telt el az első Erasmus+ kurzusom óta, ezúttal 5 napot töltöttem Görögországban, Nafplioban, az első demokratikus parlament városában. Iskolánk Budapesten igazi multikulturális intézmény, különböző nemzetiségű tanulókkal, így az idei választásom a tanulóink sokszínűségében rejlő lehetőségek kiaknázására esett. A Facing Diversity: Intercultural Classroom Management című képzés olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a tananyagok alkalmassá tétele anyanyelvi és külföldi tanulók számára, a különböző kultúrából érkező diákok adekvát kommunikációja, vagy az identitás megtartásával együtt történő kultúrák befogadása és elfogadása.
A választott kurzus 2018. július 9-től 14-ig tartott. Az első, úgynevezett bemelegítő nap főként az ismerkedésről szólt. Már az is nagyon tanulságos volt, hogy a résztvevő kollégák beavattak saját nehézségeikbe, és olyan hasonló kérdésekre várták a választ, mint például a bullying, vagy a kollektíva eltérő hozzáállása bizonyos kérdésekhez.
A kurzuson nyolcan vettünk részt: öt olasz, egy német, egy lengyel kolléga, és én képviseltem Magyarországot. Mindannyian más iskolatípusból és munkakörből érkeztünk, ami szintén több szempontból tette lehetővé a rálátást a különböző helyzetekre, problémákra. A résztvevők között volt igazgatóhelyettes, középiskolai tanár, alsós tanító, osztályfőnök, illetve felnőttképzésben dolgozó kolléga is. Oktatóink magasan kvalifikált, világot látott, tapasztalt párost alkottak.
Az első alkalom során tisztáztuk az alapfogalmakat, megbeszéltük, hogy mit jelent a multikulturalitás, és miben különbözik az interkulturalitástól. Tapasztalatot cseréltünk arról, hogy hogyan érezheti magát egy idegen anyanyelvű gyerek az osztályunkban, illetve hogyan segíthetjük elő a kommunikációt a társaival. Összegyűjtöttük azokat az intekulturális kompetenciákat, amelyekkel hatékony tanítási stratégiákat lehet kialakítani.
A kurzus során mindennap megismertünk egy-egy helyzetgyakorlatot, ami jó kiindulópontja volt az aznapi témaválasztásunknak. Témáink között szerepelt például a megelőzés, a kompromisszum, az elfogadás és a befogadás. Számtalan videót néztünk és elemeztünk olyan szempontból, hogy mások hogyan integrálják, alakítják az újonnan érkezők igényeinek is megfelelően az osztály életét, úgy, hogy közben nem zavarják meg a mindennapi rutint.
Mint az előző évben, most is arra helyeztem a hangsúlyt, hogy miként fogom az újonnan szerzett tudást megosztani az iskolámmal, kollégáimmal. Már kezdettől fogva szem előtt tartottam, hogyan tudom ezeket az ismereteket az osztályom mindennapi életébe beépíteni, annak ellenére, hogy a gyerekek rugalmasak, nyitottak a “másra”, hisz ebben is nőnek fel. Így már a kurzus alatt elkezdtem felépíteni disszeminációim anyagát, elkezdtem összegyűjteni, hogy mit és milyen formában szeretnék bemutatni, érzékeltetni, hogy azt a hatást váltsam ki, amit magam is éreztem a kurzus folyamán.
A szombati záró napon az utolsó jó gyakorlat erős érzelmeket váltott ki belőlem. A helyzetgyakorlat során “tükröt tartottunk” egymásnak, és meg kellett neveznünk egymás legjobb tulajdonságát. Megdöbbentő volt látni, hogy milyen komolyan vette mindenki a feladatot, és nem csupán pozitív, kedves jelzőket használtunk társaink bemutatására. A közös, kooperatív munka során valóban tükröt tartottunk egymás tulajdonságai elé, így nem csoda, hogy kétszer kellett fotózni az oklevélátadás pillanatát, mire sikerült felitatni a könnyeimet.
A kurzus folyamán többször nyílt lehetőségünk kulturális kikapcsolódásra is. A helyi Nemzeti Galéria nyitvatartási ideje miatt a szombati kirándulást kedden ejtettük meg, mivel itt a kedd a múzeumok szünnapja. A program során hajókirándulást tettünk Hydra, illetve Spetses szigetére. Hydrán nincs gépjárműforgalom, öszvérekkel oldják meg az áruszállítást, és a művelésre alkalmatlan föld miatt a tenger adta lehetőségekkel tanultak meg élni. Egy esti kirándulás keretében megismerhettük az epidauroszi színházat, amelyet a leghíresebb és a legjobb állapotban lévő görög színháznak tartanak. A színház évszázadokon át ép maradt, mivel biztonságot nyújtó, több mint 6 méter vastag föld borította. „A leghalkabb hangot, egy mély sóhajt, vagy egy papírdarab széttépését még a legutolsó sorban is tisztán lehet hallani” — mondta Sz. E. E. Iakóvídisz régészprofesszor.
A kurzusról hazatérve úgy érzem, hogy a magam elé kitűzött cél megvalósult, szélesebb lett a látóköröm a sokszínűség mint érték és mint lehetőség kihasználásában. Biztos vagyok benne, hogy könnyebben meg tudom találni azokat a helyzeteket és lehetőségeket, amelyekkel kapcsolatban a tanultakat hasznosíthatom.
Ilyas Aytar beszámolója
Integration and Multiculturalism
I, Ilyas Aytar, as a teacher in Orchidea Bilingual School in Budapest, Hungary,
attended the Integration and Multiculturality programme within the
framework of the KA1 project.
The course was held between 22 July 2018 and 28 July 2018 in Split, Croatia.
The workshops were led by Ivan Slavić and Vlado Krušić.
The course was held at the Dr. Franjo Tudman Student Centre in Split. There
were twenty-five teachers from eleven European countries. By means of
theoretical lessons and practical workshops, we learned about various ways
of using theatre techniques to integrate students from different cultures into
the classroom environment.
We learned different games, exercises and techniques to enhance the
quality of
dialogue, tolerance and cooperation. We learned about different types of
conflicts and we tried to identify and understand the relationships
between them. We tried to grasp individual and collective feelings and thoughts. We learned about Theatre of the Oppressed which showed us how the theatre became a tool for oppressed people to express themselves and how the same method can be applied to the classroom environment. Using such techniques a teacher can help to the oppressed and introverted students express themselves and to become involved in the class.
The integration and multiculturality programme provided us the opportunity to apply what we have learned in practice with our daily communication with other teachers from all over the Europe. It also contributed to our communication skills in English, particularly in listening and speaking.
Finally, we discussed the significance of values and how important it is to establish cooperation and partnerships, to share examples of efficient practices, and to deepen our understanding of integration and multiculturalism.
The course was quite interesting, as we had a great chance to talk about and exchange the existing practices and experiences all the time, how to solve the problems we face as teachers, and how to negotiate. Therefore, we acquired self-confidence and the ability to act properly and efficiently in a multicultural classroom. We also have greater insight into different education systems.
Benyó Réka beszámolója
Élménypedagógia Máltán
Iskolánk oktatói először 2017-ben vehettek részt az Erasmus+ projekt keretein belül továbbképzéseken, tanfolyamokon. Az általuk tartott ismertetők, élménybeszámolók és workshopok győztek meg arról, hogy magam is részt vegyek a 2018-as projektben. A kurzus kiválasztása során igyekeztem az intézmények széleskörű kínálatából megtalálni azt, amely számomra a leginkább testreszabott, érdeklődési- és munkakörömhöz a legközelebb áll. Így esett választásom az ETI Malta oktatási központ Language Fun and Games Primary School Language Teaching című ötnapos, összesen huszonegy órás képzésére.
A kurzus elsősorban olyan általános iskolában tanító pedagógusoknak szólt, akik hat és tizenkét év közötti gyermekekkel foglalkoznak. Célja, hogy bővítse a tanítási módszertani készletünket, főként az angol nyelvtanítás területén mutasson be új technikákat, és gyakoroltasson hasznos tevékenységeket. A kurzuson tizenöten vettünk részt, melyre a megcélzott pedagóguscsoporton túl több óvodapedagógus és iskola-előkészítőben dolgozó kolléga is csatlakozott. Csoportunkban négyen képviseltük Magyarországot, hatan érkeztek Szlovákiából, továbbá lengyel és spanyol származású társaink is voltak.
A képzés címében a Fun and Games kifejezés a gyakorlatban is tükrözte a kurzus szemléletmódját: minden óra interaktív és tevékenységközpontú volt. A kurzus fő céljaként tűzte ki, hogy a tanítás ne egyszerű oktatás legyen, hanem általunk élménypedagógiává váljon. Az öt nap alatt alig került sor önálló munkára, végig párosan vagy csoportosan dolgoztunk. A gyermekeknek szánt feladatokat kivétel nélkül magunk is kipróbáltuk, saját bőrünkön tapasztalva meg azok előnyeit és hátrányait. Beleélhettük magunkat a tanulók szerepébe, felismertük, hogy mely tevékenységek izgalmasak, és melyek azok, amelyeket tovább kell fejlesztenünk, hogy élvezhetővé váljanak. Bár a képzés során főként az angol nyelvtanításhoz kapcsolódó feladatokkal ismerkedtünk meg, azok legnagyobb része jól adaptálható más tantárgyak oktatásához is.
Az első napon a bemutatkozásokat követően mélyebben megismerkedtünk az általunk foglalkoztatott korcsoport tanulási típusaival, szokásaival. Összehasonlítottuk a korábbi évek gyermekeit a 21. század tanulóival, előtérbe helyezve a digitális és szociális kompetenciákat érintő változásokat. Foglalkoztunk az összetett intelligenciaelméletekkel, és megvizsgáltuk a gyerekek három fő tanulási típusát. Érdekes és hasznos tudásra tettünk szert azáltal, hogy a pedagóguspályán hosszabb ideje tevékenykedő társaink megosztották velünk a gyerekek változásával és a digitális átállással kapcsolatos tapasztalataikat.
A második nap két fő téma köré épült. A délelőtt folyamán az ETI számítógépes központjában hasznos weboldalakkal és digitális tananyagokkal ismerkedhettünk meg. Ezek alapvetően angol nyelvű platformok, de egy részük magyarul is használható, vagy egy kis időráfordítással magyar nyelven tanított tantárgyakhoz alakítható. A nap második felében a kooperatív tanítási technikákkal foglalkozó első, bevezető óránk következett, melyet egy második blokkban, az utolsó napon zártunk le.
A harmadik és negyedik napon minden órán a tanítás egy-egy konkrét aspektusára helyeztük a hangsúlyt. Szerepet kapott az olvasás fontossága, az önálló, szóbeli szövegalkotás fejlesztésének lehetőségei,illetve a dallamok, a zene szerepe az oktatásban. Az angol nyelvtani és kiejtési szabályok gyakoroltatásához kapcsolódó órák számomra inkább a nyelvi kompetenciám fejlesztéseként voltak hasznosak. A kurzus utolsó napján lehetőségünk volt értékelni a saját idegen nyelvi fejlődésünket az intenzív, többnapos angol nyelvhasználatot követően.
Az ETI Malta szervezésében jól felszerelt, színvonalas környezetben tanulhattam. Az intézmény több kirándulást is szervezett számunkra, így nem csak hasznos tananyagokkal, de Málta kulturális és történelmi értékeivel is gazdagodhattam. Oktatónk, Josianne Pisani lelkesedése, felkészültsége, szeretete szakmája és a gyermekek iránt minden pedagógus számára követendő példa lehet. Hálás vagyok, hogy a képzés keretein belül tőle tanulhattam. Az Erasmus+ projekt által olyan sokrétű tapasztalathoz és hasznos tudáshoz jutottam, melyet munkám során mindennap hasznosíthatok majd. Remélem, hogy a jövőben lesz még lehetőségem ennek a tudástárnak a bővítésére, hasonlóan igényes és élvezetes keretek között.
Lukács - Somos Júlia beszámolója
Kreativitás és innováció Barcelonában
Két napja érkeztem haza az első Erasmus+ kurzusomról: augusztus 5-től 11-ig
egy hetet tölthettem a katalán fővárosban, Barcelonában. Azért
választottam az Europass Integration Creativity and Innovation into
Teaching című kurzusát, mert szerettem volna módszereket, technikákat,
eszközöket tanulni és megismerni, melyekkel folyamatosan megújíthatom
módszertani repertoáromat. A helyszín szintén vonzó volt számomra, hiszen
még nem jártam Spanyolországban, és magyar mint idegen nyelv
tanárként elsődleges számomra a kultúrák közötti kommunikáció megvaló -
sítása.
Egy nappal a kurzus megkezdése előtt, vasárnap reggel érkeztem a
városba, és kihasználtam a napot a városnézésre. Barcelonában minden
hónap első vasárnapján lehetőség van több múzeum ingyenes megláto -
gatására, így felfedező sétám után megnéztem a Picasso Múzeum egy
részét, illetve a Güell palotát.
Hétfőn elkezdődött a tréning, tanárunk Christian Gonzáles Ribes
volt, aki egyben a Barcino School vezetője. A csoportunkat nyolc pedagógus alkotta, két tanár érkezett Lengyelországból, egy iskolaigazgató Portugáliából, három tanító Horvátországból, Írországból és Szlovéniából, és ketten jöttünk Magyarországról. Minden résztvevő nyitott, barátságos, érdeklődő volt, már az első naptól barátságok szövődtek, és a hét hátralévő részében folyamatosan közös programokat szerveztünk.
A tréning hétfőtől péntekig tartott, mindennap 9-kor kezdtük az órákat, és délután 2-ig tanultunk. A kurzus során főként azzal foglalkoztunk, hogy miképpen lehet a kreativitást felszínre hozni saját személyiségünkből és diákjainkból egyaránt. Nagyon sok feladatot kaptunk, közös projekteket kellett megterveznünk és kiviteleznünk csoportmunkában, de a megvalósításhoz kevés inputot kaptunk, és a befejezés után sokszor hiányzott a reflektív megbeszélés. Minden órára ráhangolódásképpen felkészült valaki saját anyanyelvéből, és megtanultunk köszönni, bemutatkozni lengyelül, szlovénul, horvátul, portugálul, ír nyelven, és persze magyarul. Ezek a miniórák nagyon érdekesek voltak, ugyanakkor a kurzus tematikájához kevéssé kapcsolódtak.
A kurzus első napja főként bemutatkozással, prezentációkkal telt. Érdekes volt bepillantani más iskolák életébe, mindennapjaiba, céljaiba és különböző programjaiba. A második alkalmon egy bevezető beszélgetés után az általunk előkészített miniórákat mutattuk be. Mindenki bepillantást engedett a saját óráinak egy részébe, abba, hogy milyen eszközöket, módszereket használ, hogyan kommunikál a diákokkal, miket tart fontosnak a tanítási folyamat során. Nagyon különböző eljárásokat, technikákat figyelhettünk meg, sokat tanultam társaimtól. A harmadik napon azzal foglalkoztunk, hogy különböző anyagokból, papírokból, üvegekből hogyan tudunk létrehozni valami újat, amely bemutatja a katalán kultúrát, illetve gyakoroltatja az azzal kapcsolatos információkat. A negyedik nap az info-kommunikációs kompetencia fejlesztésével telt: megismertünk és kipróbáltunk különböző alkalmazásokat, amelyeket használhatunk az óráinkon. A kurzus befejező napját kint töltöttük egy parkban, azzal foglalkoztunk, hogy miként tudunk órát tartani a szabadban, és megterveztünk egy szabadulószobán alapuló projektet.
A hét során két külsős programmal kedveskedett nekünk az Europass Teacher Academy: kedden tapas-túrán vettünk részt egy sétával egybekötve, csütörtökön pedig angol nyelvű vezetés segítségével ismerhettük meg a katalán modernizmust. A szervezett programokon kívül csoportunkkal felfedeztük Barcelona különböző negyedeit, strandoltunk, kipróbáltuk a paellát és a pinchos-t, és rengeteget beszélgettünk, megismerve egymás életét és kultúráját. Az utazás során a legnagyobb élményem a társasággal együtt töltött idő volt, az órákon sokat tanultam tőlük, és sokat fejlődtek angol nyelvi készségeim is.
Tóth Andrea beszámolója
Hasznos tudás - csodás környezetben
A festői North Yorkshire-ben, Scarboroughban vettem részt a Special Educational Needs című kurzuson 2018.08.06. és 08.10. között, az Anglolang Academy of English szervezésében. Az iskola jól megközelíthető pontján van a kisvárosnak, egy nagyon kellemes, csendes részen, hívogatóan zöld fűvel, kellemes, tipikus angliai épülettel.
Az Anglolang Academy of English többnyire nyelvtanfolyamokat, nyelvi kurzusokat szervez, amelyek minden délelőtt nyelvi fejlesztést kínálnak az Erasmus+ programban résztvevő látogatóknak, illetve más érdeklődőknek. Az iskola profiljához tartozik, hogy nemcsak az Erasmus+ program keretében, hanem magánúton is érkeznek ide a világ minden tájáról angolul tanulni vágyók, így igazán izgalmas, multikulturális környezetben valósulnak meg a képzések.
A nyelvi fejlesztés csoportokban zajlott, amelyeket a résztvevők nyelvi szintje határozott meg. Az én csoportomban többségében voltunk Erasmus+ program keretében résztvevő pedagógusok, de érkezett csoporttársunk Ománból és Kínából is. A nyelvi fejlesztés főként szókincsbővítésből, illetve kisebb arányban nyelvtani magyarázatokból és gyakorlásból állt. Hangulatos foglalkozásokon vettünk részt, több izgalmas, csapatépítő tréningekről ismert gyakorlatot is meg kellett oldanunk, amelyek megalapozták a jó hangulatot.
A délelőtti nyelvi foglalkozásokat követően délután valósultak meg a módszerspecifikus kurzusok. A Special Educational Needs című képzés során megbeszéltük a hazánkban sajátos nevelési igényűnek, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztését, a velük kapcsolatos iskolai teendőket. A foglalkozások során betekintést nyertünk az angol ellátó rendszerbe, illetve abba, hogyan oldják meg a pedagógusok, hogy megvalósuljon a nehézségekkel küzdő gyermekek integrált oktatása.
A délutáni foglalkozások során alaposan körüljártuk az autizmus spektrumzavarral élő gyerekek problémáját, hiszen napjainkban ez egyre gyakoribb diagnózis. Megismerhettük a téma elméleti hátterét, valamint számos hasznos, gyakorlati módszert sajátíthattunk el, amelyekkel a pedagógusok az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek beilleszkedését tudják segíteni. A képzés során kiemelten fókuszáltunk a figyelemproblémákkal küzdő gyermekek esetére is, áttekintettük az ADHD és az egyéb figyelemproblémák témakörét, valamint hasznos, praktikus feladatokat ismertünk meg ezek kezelésére. Érintettük a különféle részképességzavarokat, a diszgráfiát, a diszlexiát, a diszkalkuliát, illetve a diszpraxiát. A foglalkozásokon a használható, gyakorlati információk kerültek előtérbe, számos konkrét feladatot ismertünk meg. Az egyik képzési napon az integrációban dolgozó pedagógusok nehézségeire koncentráltunk, mint például az osztályközösségek formálása, alakítása, illetve a csoportkohézió erősítése.
Ahhoz, hogy az egész kurzusról átfogó képet kapjunk, mindenképpen meg kell említenünk a szervezett kirándulásokat, melyek során profi idegenvezető mutatta be nekünk a nevezetességeket. Jártunk Scarborough környékén, megcsodáltuk a lenyűgözően szép Robin Hood-öblöt, és kirándulást tettünk York városába is. Pozitív élmény volt számomra az, hogy a foglalkozások után is számos lehetőségünk volt a kapcsolatépítésre, nemzetközi barátságok kialakítására. Az iskola minden napra szervezett számunkra programokat, a többhetes kurzusokon résztvevők pedig hétvégi kikapcsolódási lehetőségek közül is választhattak.
A kint töltött egy hét nagyon gyorsan elrepült, számos barátság szövődött, és nagyon hasznosnak értékelem szakmai fejlődésem szempontjából is.
Naszvadi Mirabella beszámolója
Két hét Máltán, amikor mindenki megért, és mindenkit megértesz
Első alkalommal volt lehetőségem az Erasmus+ program keretében
részt venni nyelvtanfolyamon, anyanyelvi környezetben. A Fluency &
Language Development for Teachers című kurzus 2018. július 28-tól
augusztus 11-ig tartott, amelyet az Executive Traning Institute (ETI)
szervezett Máltán. Azért választottam ezt a tanfolyamot, mert a
mindennapi munkám során nem csak a kollégáimmal és a gyere -
kekkel, de a szülőkkel való kommunikációhoz is szükségem van
az angol nyelvi készségeim fejlesztésére. A beszélgetések során
bátortalannak éreztem magam, ha meg kellett szólalnom angolul,
és válaszolnom kellett a kérdésekre, illetve úgy éreztem, hogy
hiányos a szókincsem.
Az első nagy izgalom a befogadó család volt megismerése
volt, hiszen két hetet töltöttem számomra ismeretlenekkel.
Nagy szerencsém volt, hiszen még soha nem találkoztam ilyen
kedves és rugalmas emberekkel, mindenben segítettek, amiben
tudtak. A család a szülőkön kívül három lánygyermekből állt, akik nagyon aranyosak voltak, jókat tudtunk beszélgetni együtt, különösen vacsora után. Az anyuka megkóstoltatta velem a legtöbb máltai hagyományos ételt, így betekintést nyertem a helyi gasztronómiába is.
A tanfolyam során mindennap 9 órától 14:30-ig voltak az óráink. A csoportomban az első héten 12 fő, majd a második héten 9 fő vett részt, 4 lengyel, 5 szlovák, 1 olasz és 2 magyar kolléga személyében. Mindenki nagyon segítőkész és türelmes volt, jó hangulatban teltek az órák, nagyon sokat nevettünk.
A nyelvtanfolyam középpontjában a kommunikáció állt. A kurzuson nagy szerepet kapott a szókincsfejlesztés, a nyelvtanilag helyes nyelvhasználat, a folyékonyság, a helyes kiejtés és a véleménynyilvánítás. A tanárnő, Lorenza Flinders mindenkinek lehetőséget adott a megszólalásra, véleményének megosztására. Minden reggelt azzal kezdtünk, hogy elmeséltük, ki mit csinált az előző napi szabad délutánján. Ezután tanárunktól visszajelzést kaptunk, illetve új kifejezéseket tanultunk. Nagyon sokat dolgoztunk párban és csoportban, ami érdekes volt, mert mindennap mással dolgoztam, így sok új dolgot tapasztaltam meg csoporttársaimról.
A kurzus tematikája szisztematikusan felépített, jól követhető volt. Ugyan én nem vagyok angoltanár, de számos ötletettel lettem gazdagabb, amelyeket a saját tanóráimba is be tudok építeni. Ilyen volt a társasjáték használata egy új anyag tanulása után, vagy a különböző online felületek és applikációk használata. Nagyon érdekes volt, amikor Málta kultúrájáról tanultunk. A foglalkozások során továbbá mindenkinek kellett egy 5-10 perces prezentációt tartania, egyénileg választott témában. Rengeteg új ismerettel gazdagodtam ennek köszönhetően a különböző országokról, emberekről, az ottani oktatásról, szemléletről.
Az iskola szervezett két kirándulást a szigeten, az első héten Vallettába mentünk el, ahol egy audiovizuális program segítségével ismertük meg Málta történelmét, valamint idegenvezető mutatta meg nekünk a várost, mesélt az épületekről, történelemről, nevezetességekről. A második héten Mdinába kirándultunk, ahol szintén egy túravezető volt a segítségünkre.
Az iskola által szervezett programok és a tanfolyam mellett lehetőségem nyílt, hogy Málta egyéb nevezetes helyeire ellátogassak, és megismerjem ennek a csodálatos szigetnek a történelmét. Amit a legjobban élveztem az volt, hogy mindenkit megértettem, és mindenki megértett. A Máltán töltött időnek köszönhetően sokkal magabiztosabbnak érzem magam, ami megmutatkozott abban is, hogy egyedül mertem taxit rendelni, pedig féltem, hogy nem fognak megérteni. Fantasztikus érzés volt, hogy sikerült, és nagyon sok új élménnyel és tudással gazdagodtam a Máltán eltöltött idő alatt. Köszönöm a lehetőséget!
Negyeliczky Eszter beszámolója
Dráma felsőfokon Exeterben
Az Orchidea 2018-as Erasmus+ mobilitási projektjének keretén belül egy angol nyelvtanárok számára kifejlesztett drámakurzuson vettem részt Exeterben, az International Project Center szervezésében.
A kiscsoportos kurzus hét résztvevője a dráma terén eltérő háttérrel rendelkezett, de mindenki nagyon elkötelezett volt. A sok technikai gyakorlatnak köszönhetően gyorsan összerázódtunk, feloldódtunk, és hamarosan félelem és feszengés nélkül tudtuk egymás előtt teljesíteni a feladatokat. A foglalkozásokon rengeteget nevettünk, és bátorítottuk egymást. Mentorunk Meghan Searle volt, egy sokoldalú, a dráma világában jártas, vicces és energikus tréner, aki óvodásoktól felnőttekig minden korosztállyal foglalkozott már színes karrierje során.
Meghan vezetésével a két hét során számtalan gyakorlatot, drámajátékot próbáltunk ki, melyek segítségével fokozatosan fejlesztettük a drámához szükséges készségeket, képességeket. A kurzus első napján a dráma jótékony hatásáról, fejlesztési lehetőségeiről beszélgettünk, illetve megvitattuk a nehézségeket, problémákat, amelyekkel bármelyik nyelvtanár találkozhat munkája során.
A tréning főként a fogások gyakorlati kipróbálására fókuszált. Mivel a dráma egy csoportos munka, foglalkoztunk a csapatépítéssel, a kollaborációt elősegítő és tanító játékokkal. Mi is átéltük a kreativitás és a képzelet lassú megnyílását a rengeteg spontaneitást elősegítő gyakorlat segítségével, majd kipróbáltuk a szerepjáték, az improvizáció és a színészi átélés néha rémisztő, kihívásokkal teli, határokat feszegető, de mindig élvezetes fogásait.
A gyakorlatok során átváltoztunk állatokká, úsztunk karamellben, menekültünk vadak elől, megjelenítettünk minden emberi korosztályt és érzelmet, és megéltük az átlényegülést is, ami már kifejezetten színészi képesség, de diákjainktól hasonló viselkedést várunk a drámajáték során.
Ezek után tapasztalatainkra építve továbbléptünk a történetek megalkotásának, a különböző drámai műfajoknak a világába. A tánctól az énekig, a történet és szituáció improvizatív megalkotásától annak letisztulásáig, egy adott forgatókönyv első felolvasásától az előadásáig megmérettettünk a dráma berkeiben. Az egyik kedvenc foglalkozásomon két eredeti Shakespeare-i jelenetet gyakoroltunk be és adtunk elő, először az eredeti szöveggel, majd egy leegyszerűsített, általunk alkotott dialógussal.
Végül azokkal a képességekkel foglalkoztunk, amelyekkel tanárként kell rendelkeznünk, hogy először támogassuk és elősegítsük diákjaink önálló szárnypróbálgatásait, majd hatásosan és sikeresen irányíthassuk az egész folyamatot. A tanári munkában elengedhetetlen a rendezés képessége, a pozitív kommunikáció, illetve a megfelelő attitűd. A kurzus zárásaként mindannyian előkészítettünk és levezettünk egy tízperces mini drámaórát, ahol az itt megtanult játékokat és a fejlesztett képességeket egymáson is kipróbálhattuk.
.jpg)
Tarjáni Dorina beszámolója
Az Erasmus+ Mobilitási Projekt keretén belül részt vehettem az ETI Malta által szervezett The Playground Classroom című kurzuson. A kéthetes továbbképzés 2018. július 30-tól augusztus 10-ig tartott. Málta egy nagyon felkapott célpont a nyaralók számára, gyönyörű tengerpartokkal és környezeti adottságokkal, éppen ezért nagyon örültem, amikor rátaláltam a leírás alapján hasznos és érdekes kurzusra. Izgatottan vártam a máltai utat, még itthon előzetesen tájékozódtam a meglátogatni kívánt helyekről, programokról, szabadidős tevékenységekről.
Elérkezett az utazás napja. Már az első benyomások alapján nagyon megtetszett a szigetország hangulata. Elsőként a szállást foglaltam el, amely a központtól és egyúttal az iskolától is egy rövid, tizenöt perces sétára helyezkedett el. Egy szobát béreltem, a főbérlőm egész ott tartózkodásom során nagyon segítőkész volt. A hétvége a környék felfedezésével telt.
Az első képzési napon egy rövid bemutatkozás után el is kezdtük a tanulást. A kurzus főbb irányelvei a következők voltak: az óvodai/ iskolai környezet lehető legjátékosabbá tétele, a gyerekek motiválása, illetve rengeteg játékötlet és tevékenység megismerése, amelyek a tanulási folyamatot a leghatékonyabbá teszik. Számos hasznos weboldalt is megismerhettünk és kipróbálhattunk, amelyek szintén a játékba ágyazott (nyelv)tanulást segítik. A leírásban ugyan szerepelt, hogy a képzés óvodapedagógusoknak is szól, viszont nagyobb hangsúly került az általános iskolás korosztály tanítására. Ezt nem tartottam problémának, többen is voltunk óvodapedagógusok a csoportban, és sok olyan ötlettel gazdagodtunk, amelyet mi is alkalmazni tudunk majd a jövőben.
A csoportunk az első héten 15, majd a másodikon 11 főből állt. Ez az alacsony csoportlétszám biztosította, hogy mindenki aktívan részt vegyen az órákon, hozzászóljon egyénileg is. A beszélgetések közben betekintést nyerhettünk más országok oktatási rendszerébe is. Mi magyarok négyen voltunk a csoportban, de többen érkeztek Szlovákiából, Lengyelországból, illetve Spanyolországból is. Minden óra úgy volt felépítve, hogy lehetőségünk adódjon páros- illetve csoportmunkára, illetve nagy hangsúlyt kapott az egyéni tapasztalatok és vélemények megosztása. Nagyon tetszett továbbá, hogy rendkívül gyakorlatias és interaktív volt a képzés. A nyelvi kompetenciák fejlesztésére is remek lehetőséget biztosított a program, az angol nyelv használata folyamatos volt.
A tanulás mellett több kulturális program is a képzés részét képezte. Ellátogattunk Vallettába, a fővárosba, illetve Mdinába is, ahol idegenvezetővel ismertük meg a nevezetességeket. A délutánok szabadok voltak, általában strandoltunk, vagy felfedeztük a környéket. Kiutazásom előtt legfőbb célom a szakmai fejlődés, és módszertani eszköztáram bővítése volt, és úgy érzem, ezek maximálisan megvalósultak. Az pedig, hogy mindezt egy ilyen környezetben, és folyamatosan újabb és újabb élményekkel gazdagodva tehettem meg, csak még nagyobb pluszt adott. Örülök, hogy lehetőségem adódott erre a külföldi szakmai továbbképzésre.
.jpeg)
.jpg)
.jpg)
Vermeki Boglárka beszámolója
Minőségbiztosítás és iskolafejlesztés Southamptonban
Az InterEducation School Development and Quality Evaluation, Enhancement in Primary and Secondary School című kurzusán 2018. október 7. és 14. között vettem részt. Kilenc országból (Csehország, Szlovákia, Olaszország, Lettország, Németország, Lengyelország, Franciaország, Spanyolország és Magyarország), összesen húsz pedagógus volt jelen a három, egy időpontban induló tanfolyamon, amelyek során sokszor összevont csoportokban dolgoztunk. Az általam választott kurzus célja az volt, hogy a különböző országokból érkező iskolaigazgatók, igazgatóhelyettesek vagy képviselőik jobban megismerjék az egyesült királysági oktatási rendszert, és olyan stratégiákat, kritériumrendszereket, jó gyakorlatokat tanulhassanak, amelyek segítségével hozzájárulhatnak saját iskolájuk fejlődéséhez.
Hétfőn, az eligazítás után a gyönyörű Dolphin Hotelben volt az első óránk. Előadónk és egyben helyi koordinátorunk, Ela Wisniewska tartotta az oktatási rendszerről szóló előadást. Ela nyugdíjas tanárként még mindig dolgozik. Bár sok információ nem volt újdonság számomra, mégis teljesen más volt ezeket úgy hallgatni, hogy Ela saját tapasztalatait is beleszőtte a prezentációjába. Mindenhez elmesélt egy-egy saját, érdekes történetet. Német-francia szakos tanárként arra hívta fel a legjobban a figyelmet, hogy milyen rossz az idegennyelv-oktatás presztízse az Egyesült Királyságban. Ez a téma szinte mindennap felmerült a tanfolyam során.
A második nap délelőttjén angol nyelvfejlesztő órán vettünk részt. A tanárunk nagyon kedves volt, de sajnos a szókincsfejlesztés nem kifejezetten kapcsolódott az oktatáshoz. Délután csoportmunkában megosztottuk egymással a különböző országokban és iskolákban felmerülő problémákat, majd ezekre próbáltunk meg közösen megoldást találni. Érdekes volt hallani, hogy általában egy-egy speciális dolgon kívül ugyanazokkal a problémákkal kell a pedagógus kollégáknak szembenézniük minden országban.
A leghasznosabb előadás számomra a szerdai Ralph Batten által tartott prezentáció volt. Előadónk végigvezetett minket az angol iskola történetén, hogy jobban megérthessük a mai oktatási intézmények működését. Korábban ő is pedagógusként, majd iskolaigazgatóként dolgozott, de ma már az Ofsted (Office for Standards in Education) egyik fő embere. Az Ofsted foglalkozik a brit iskolák értékelésével, minőségbiztosításával. Az előadás segítségével megismerhettük azt a kritériumrendszert, amelynek a tanároknak és az iskoláknak meg kell felelniük, illetve bepillantást nyerhettünk abba is, hogy hogyan néz ki egy-egy jelentés. Sőt még házi feladatot is kaptunk.
Csütörtökön és pénteken egy-egy iskolát látogattunk meg. Az iskolaválasztás fő szempontja az volt, hogy egy, az Ofsted által 3-asra, vagyis „fejlődnie kell”, illetve egy 2-esre vagyis „jó” minősítésre értékelt iskolát is láthassunk. Az első iskola egy College volt, ahova 16-18 évesek járnak, a második pedig egy Secondary School, ahová 11-16 éveseket vesznek fel. Mindkét helyen vezetőségi tagokkal is beszélgethettünk. Tartottak nekünk egy-egy előadást az iskoláról, az Ofsted-jelentésről, illetve arról, hogy miben szeretnének vagy miben kell fejlődniük. A prezentációk közben természetesen kérdéseket is feltehettünk. A második iskolában még egy óralátogatásra is sor kerülhetett. Nagyon hálás vagyok azért, hogy mindkét helyen készíthettünk fényképeket (természetesen gyermekek szerepeltetése nélkül), mert így az itthoni kollégáimnak is megmutathatom a kinti iskolák felszereltségét.
Szombaton Winchesterbe látogattunk, ahol két vezetett túrán is részt vettünk. Először egy városi sétára került sor, majd ebéd után a Winchester Cathedralt is megtekinthettük.
A gyönyörű történelmi helyek mellett a társaság, a magyarországi és a különböző más országokból érkező kollégáimmal való találkozás volt számomra a legjobb dolog Southamptonban. Nagyon kedves embereket ismerhettem meg, akik mind szeretnének hozzájárulni iskolájuk fejlesztéséhez. Elhatároztuk, hogy tartjuk a kapcsolatot, megpróbáljuk támogatni egymást ötletekkel, és ha sikerül el is látogatunk egymás intézményeibe.
Szemeti Attila beszámolója
Az Europass Teacher Academy által szervezett Teaching strategies, conflict management and emotional literacy című képzésen vettem részt 2018. október 22. és november 2. között Barcelonában.
A képzés két hete alatt görög, norvég, osztrák és román kollégákkal dolgoztam együtt két olasz származású, de Spanyolországban élő és dolgozó képző vezetésével. Már ez a soknemzetiségű összetétele a csoportnak is nagyon inspirálónak ígérkezett, és érdekes volt meghallgatni, hogy ki milyen körülmények között dolgozik, milyen megoldási stratégiákat használ nemzeti, intézményi vagy akár egyéni szinten.
A képzés tematikája rendkívül szerteágazó volt, a pozitív pszichológiától a tanári kiégésig, valamint az érzelmi intelligenciától az iskolai konfliktusokig és iskolai zaklatásig számos témával foglalkoztunk. A képzők igyekeztek az adott terület legfrissebb kutatási eredményeit bemutatni, és a csoporttal megvitattuk, hogy ezek hogyan hasznosíthatóak a mindennapi munkában. Ehhez nagyon sok gyakorlati feladatot, hasznos segítséget és ötletet is kaptunk, amelyeket a csoport további új gondolatokkal egészített ki.
A tudományos eredmények bemutatása mellett a képzők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a világ számos pontjáról hozzanak példát, és bemutassanak sikeresen működő jó gyakorlatokat az iskolai pozitív légkör megteremtésével kapcsolatban. Így lehetőségünk volt többek között japán, ausztrál, német, finn, amerikai, kanadai módszerekkel megismerkedni, és egyik-másikat ki is próbálni, ami szintén rendkívül hasznos volt számomra. Természetesen abban egyetértett a csoport és a képzők is, hogy egy kéthetes tanfolyam nem feltétlenül elégséges ahhoz, hogy egy adott modellt részletesen megismertessen velünk, és felkészítsen arra, hogy visszatérve hitelesen alkalmazzuk az új technikákat. Abból a szempontból azonban mindenféleképpen hasznos, hogy tudjuk, melyek azok a legújabb trendek, amelyeket a világ számos országában már rendszerszinten alkalmaznak.
Összességében elmondhatom, hogy szakmai látóköröm a képzés végére jelentősen kiszélesedett, és számtalan új ötlettel, inspiráló gondolattal gyarapodtam, amelyek egy része az én intézményemben is megvalósítható, és a napi munkám részévé tud válni. Köszönöm, Marta, köszönöm, Frederica és köszönöm, Erasmus+!
Kovács Eszter beszámolója
Tanóraszervezés és módszertan Barcelonában
A tanév elején, októberben utaztam Barcelonába, hogy részt vehessek a Classroom management című kurzuson. Izgatottan és lelkesen vártam az Erasmus továbbképzést, már csak amiatt is, mert életemben először jártam Spanyolországban. A classroom management fogalma nagyon sokrétű, magában foglalja az órák felépítését, a terem és a padok elrendezését, a tanítás módját, módszereit és eszközeit is. A részletes programleírásban az szerepelt, hogy új módszereket és technikákat sajátíthatunk el a képzés során. Valóban több új témával is megismerkedtünk az egyhetes tanfolyamon, és ezeket a gyakorlatban is lehetőségünk volt kipróbálni. Egy velem együtt hat fős, kis létszámú csoporttal vettem részt a kurzuson.
Az első nap jégtörő játékkal kezdtünk, és egy kicsit közelebbről is megismertük egymást ezen keresztül. Volt közöttünk általános iskolai tanító és középiskolai tanár is, de szerencsére mindenki számára hasznos és felhasználható volt a tananyag, amelyet kaptunk. Az ismerkedést követően mindenki bemutatta az otthon elkészített prezentációját, néhány mondatban meséltünk a küldő intézményünkről, és magunkról is. Nagyon jó hangulat alakult ki a csapatban, és minden résztvevő elmondott egy nyelvtörőt a saját anyanyelvén, amelyet aztán nagy nevetések között megpróbáltak a többiek elismételni.
A következő napon párokban, majd mindannyian együtt átbeszéltük, hogy mit gondolunk, mik a tapasztalataink a frontális-tanárközpontú, illetve a diákközpontú oktatásról. Részletesen átbeszéltük az előnyeiket és hátrányaikat, majd megállapítottuk, hogy a kétféle út együttes alkalmazása a leginkább célravezető. Az úgynevezett “flipped-classroom” segítségével megérthettük, hogy nagyobb gyerekekkel lehetőség van arra, hogy a jól megtervezett és előkészített óra során, a szerepeket megcserélve a diák önmagától, tapasztalat révén jusson felismerésre, és tanuljon. Itt a “flipped” szó a megcserélt szerepekre utal a tanítási folyamat során. Ettől függetlenül az oktató szerepe fontos, hiszen folyamatos kontrollt, szükség szerint korrigálást, kérdésfelvetést igényel ez az eljárás.
Mivel manapság a digitális kompetenciák is nagy szerepet játszanak az oktatásban, megismerkedtünk a Google Classroom programmal, amely révén egy virtuális tanterem létrehozására van lehetőség. A program segítségével megoszthatunk a tanulókkal dokumentumokat, tananyagokat, házi feladatot vagy kvízt, és az ellenőrzés is egyszerűbbé, gyorsabbá válik. Megismerkedtünk egy kvízkészítő és egy videóvágó programmal is, amelyek használatával színesebb, változatosabb tanításra vagy gyakorlásra van lehetőség.
A kurzus során a többi résztvevővel megosztottuk saját benyomásainkat a különböző módszerekről, és saját ötletekkel inspiráltuk egymást. Nagyon jó volt látni, hogy az újonnan tanultak új kérdéseket és témákat vetettek fel bennünk, amelyekről hosszabban is beszéltünk.
A tanítási órák mellett szabadidős programokat is szerveztek nekünk. A hét közben egy közös, esti városnéző séta során bemutattak nekünk egy híres városrészt Barcelonában, ahol a kis utcákban csodaszép épületeket fedeztünk fel, majd egy tradicionális katalán kisvendéglőben megkóstoltunk néhány helyi ételt is. Az utolsó napon pedig a teljes várost bejáró turistabuszra kaptunk egy jegyet. A búcsúzkodás és az oklevelek átadása után így lehetőségünk volt körbejárni és megcsodálni a mesés Barcelona legfőbb nevezetességeit.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Oláh Dóra beszámolója
Tapasztalatok egy holland iskoláról
Az Erasmus+ program keretében job shadowing programon vettem részt Hollandiában. A Scala College nevű állami intézmény, amely általános és középiskola egyben, Alpen a.d. Rijn városban található. A tavalyi tanári mobilitáson ismerkedtem meg a hozzám hasonlóan földrajztanár kolléganővel, akinek meghívására érkeztem ebbe a két tanítási nyelvű iskolába. Az intézményben hollandul és angolul folynak a tanítási órák, az iskola tanulói 13 éves kortól az angol nyelv tanulása mellett bizonyos tantárgyakat is angolul tanulnak.
Az iskolában eltöltött idő alatt lehetőségem volt különböző órákon hospitálni: látogattam földrajzórát a 6. 9. 10. és 11. osztályban, holland társadalomismeret órát a 10. osztályban, osztályfőnöki órát a 11. osztályban és egy angol irodalomórát, amelyet a végzős IB diákoknak tartottak. A megfigyelések során próbáltam minél több tapasztalatot és információt szerezni a holland iskolarendszerről, az oktatási technikákról, azok hatékonyságáról, a diákok és tanárok munkájáról. Megfigyeléseimet természetesen összehasonlítottam a hazai iskolámban szerzett tapasztalatokkal.
A legszembetűnőbb az volt számomra, hogy a holland iskolában az ICT eszközöket sokkal szélesebb körben használják az oktatásban. Az iskola felszereltsége nagyon jó, a tanórákon minden tanuló laptopon dolgozik. Néhányuk a sajátját használja, de akinek nincs, annak az iskola biztosít. Az eszközök rendelkeznek interneteléréssel, segítségükkel a tanulók pedig projekteken dolgoznak, leginkább párban vagy hármas csoportokban, de akár egyénileg.
A projekt témáját a tanulók választják ki egy megadott, nagyobb témakörön belül. Látogatásom során éppen a klímaváltozással foglalkoztak, és ezért ehhez a témához kapcsolódva készültek a különböző projektek. A nagyobb témakört körülbelül 8 héten keresztül tanulják, és a tanulási folyamat végén kell a kész munkákat beadni, amelyek körülbelül 3-6 oldalnyi szövegek, esetleg ábrákkal, grafikonokkal kiegészítve. A teszthéten majd mindenki a saját munkájából kap kérdéseket, és ott derül ki hogy mennyire sajátították el a tanulók a projekt készítése közben tanultakat.
Ez a tanítási mód számomra újszerű volt, és úgy vélem, sokkal nagyobb önállóságot ad a diákoknak, együttműködésre, csapatban való közös munkára nevel, és fejleszti a kommunikációs készségeket. A projekt mellett a C.L.I.L. módszert is használta a kolléga az egyik tanórán, amely már ismerős volt számomra, hiszen én is próbálom alkalmazni az óráimon. Megfigyeléseim alapján - a változatos, új típusú, más jellegű tanítási módok és technikák következtében - egyre inkább tanulóközpontú az oktatás a holland iskolában. A kollégák arra ösztönzik a tanulókat, hogy felelős döntéseket hozzanak, és megtanuljanak csapatban dolgozni. A tanár szerepe megváltozott: supervisor-ként dolgozik együtt a tanulókkal az órákon.
A mindennapi tanári munkával kapcsolatos pozitív tapasztalatom az, hogy a tanároknak sokkal kevesebb adminisztratív terhük van, például elektronikus naplót használnak, ezért nem adnak ki papíralapú bizonyítványt. A szülők így naprakészek gyermekük iskolai életével kapcsolatban, és az iskola még az egyetemeknek is küld információkat a diák továbbtanulásával kapcsolatban.
Hollandiában szinte mindenki kerékpárral jár iskolába vagy dolgozni, ezt nagyon pozitív dolognak tartom. Az iskolaidő alatt viszont nem szokás kivinni az udvarra a gyerekeket, és az étkeztetést sem az iskola oldja meg. Mindenki viszi magával a szendvicseit, amelyet dél körül elfogyaszt.
Tapasztalataim alapján egyértelmű volt számomra, hogy nálunk is be kellene vezetni azt a gyakorlatias szemléletű, projektmunkán alapuló oktatást, amely jobban fejleszti a gondolkodást, a problémamegoldó valamint kommunikációs képességet, illetve egyéb olyan készségeket, amelyek a 21. századi munkaerőpiacon szükségesek. Ehhez azonban a kötelező tanterven is kellene változtatni.
Nagyon örülök, hogy az Erasmus+ programon keresztül a fent leírt tapasztalatokat megszerezhettem.
Varga Ági beszámolója
Két szuper hét Firenzében
Iskolánk, az Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium másodjára adott Erasmus+ pályázatot, sikerrel. Az első évben még nem jelentkeztem, de nagyon örülök, hogy idén nem tétováztam. Régóta Olaszország-rajongó vagyok, de Firenze mindeddig megvalósításra váró úti cél maradt.
2018. október 29. és november 9. között vettem részt az Europass Teacher Academy által szervezett "Behaviour and conflicts, new methodologies, motivation and cooperation strategies" című tanfolyamon. A szervező intézmény egy stílusos középkori épületben kapott helyet a belváros szívében, közel a dómhoz.
A kurzus két hete különböző tematikán alapult, így a résztvevők is cserélődtek, voltak olyan kollégák, akik csak egy hétre érkeztek. A kurzus két részét egy-egy amerikai származású, de Olaszországban élő tanár vezette. Az eső héten nagyon sokszínű csapattal dolgozhattunk együtt Susan Gagliano irányításával, amely hét román, egy ciprusi, egy Reunion szigetről érkező és két magyar nemzetiségű kollégából állt.
Az első hét egyik fő témája az emberi kapcsolatok, illetve az ezeken belüli problémák voltak. Megvizsgáltuk, milyen gondok, problémák merülhetnek fel tanuló és tanuló, tanár és diák, tanár és tanár, illetve tanár és szülő között. Hasznos, szituációs játékok segítségével próbáltunk megoldásokat keresni. Megnyugtató érzés volt látni, hogy mennyire hasonló problémákkal szembesülünk nap mint nap mindannyian.
A másik kiemelt terület, amelyet a kurzus tematizált, az érzelmi intelligencia fejlesztése volt. Ezt különösen aktuális témának érzem egy olyan korban, amikor a gyerekek személyesen egyre kevesebbet kommunikálnak egymással. Munkánk eredményességéhez az is hozzátartozik, hogy megértsük mind a saját, mind mások érzelmeit. Ehhez kapcsolódóan végeztünk önismereti játékokat, dolgoztunk párban és csoportban is.
Susan pozitív és inspiráló egyénisége biztosította, hogy az együtt töltött idő mindig derűs, kedves, megértő legyen. A csoport tagjai által hozott zenékre próbáltunk befelé fordulni, elmélyülni, ellazulni. Ezek az alkalmak remek példaként szolgáltak nekünk, hogy megtanuljuk, hogyan tudunk mi is olyan légkört kialakítani, amelyben a gyerekek komfortosan, biztonságban érzik magukat. Megtapasztalhattuk, mekkora ereje van a pozitív kapcsolatnak, a hatékony kommunikációnak és a csoportdinamikának.
Szabadidős programokban sem volt hiány: az első héten három délutáni programot is szervezett az iskola, egy-egy városnézést a legfontosabb műemlékek és a toszkán konyhaművészet köré csoportosítva, valamint egy jógaórát. A hétvégén egy egész napos kiránduláson vettünk részt: ellátogattunk a festői szépségű Sienába, majd finom borokat kóstolva megebédeltünk Chiantiban. A nap zárásaként pedig San Gimignano középkori tornyaiban gyönyörködhettünk.
A második héten a csapat nagy része lecserélődött, három görög kollégával dolgozhattam együtt Sheila Corwin vezetése mellett. Foglalkoztunk olyan jól ismert, aktuális kérdésekkel, mint a gyermekközpontúság, a motiváció, vagy a "task based", illetve "project based learning". Az elméleti ismeretek bemutatása után Sheila folyamatosan kérte a csoport tájékoztatását arról, mi hogyan működik nálunk, és hogyan lehetne ezeken a területeken fejlődni. Lehetőségünk nyílt megismerkedni a “Flipped Classroom” tanulási módszerrel, amelyhez különböző weboldalak segítségét vettük igénybe, és ezek használatával színesebbé, izgalmasabbá tehetjük óráinkat.
A szabadidőmben igyekeztem minél inkább kihasználni az Olaszország nyújtotta kulturális lehetőségeket, és minél többet magamba szívni az itteni hangulatból. Rengeteget sétáltam, szinte minden napra jutott egy-egy múzeum-, palotalátogatás. A reneszánsz pompában fürdő Firenze hatalmas élményt jelentett, csakúgy, mint az olasz gasztronómia. Az isteni szarvasgombáért és a méltán híres olasz tésztakülönlegességekért bármikor szívesen visszalátogatnék.
Összességében úgy érzem, hogy mind szemlélet terén, mind pedig az ötleteket tekintve sokat kaptam ettől a két héttől. Inspiráló, tapasztalatokban gazdag időt töltöttem Firenzében. Köszönöm a lehetőséget, szuper volt!
Domonkos Dóra beszámolója
Kreatív, interaktív és játékos módszerek a német mint idegen nyelvi órákon
2018. szeptember 17-től 21-ig vettem részt Düsseldorfban az IIK által szervezett 32 órás módszertani továbbképzésen. A kurzus központi témája a kreatív németóra volt; a velem együtt 10 különböző európai országból érkezett tanárkolléga sok esetben új, de mindenképpen hasznos interaktív és játékos módszereket ismerhetett meg, illetve próbálhatott ki a hét folyamán. A workshop-jellegű órák mellett lehetőségünk nyílt arra is, hogy bepillanthassunk az IIK intézményében folyó német nyelvű kurzusok munkájába, és természetesen a szervezők egy kulturális programmal is készültek számunkra – a Heine múzeum látogatása után az íróóriás nyomait keresve ismerkedtünk meg szerda délután Düsseldorf óvárosi részével.
Az első napon – a kurzus szervezési kérdéseit megbeszélve és a bemutatkozás után – csoportokban készítettük el saját Németország-térképünket. A feladat nagyon érdekesnek és mókásnak bizonyult, hiszen kiderült mindenkiről, merre járt már Németországban, de az is, hogy mennyire sikerült földrajzi ismereteink előhívásával Németország különböző pontjait jelölnünk a posztereken. Délután a zenét mint a motiváció egyik igen hasznos forrását jártuk körül: a képzés egyik szervezője, Andreas Westhofen adott tippeket ahhoz, hogy hogyan, honnan és milyen német nyelvű mai zenéket érdemes bevinni a nyelvórára. Ezek után újra csoportfeladat következett, amikor is a kollégákkal egy német nyelvű zeneszámot didaktizáltunk különböző korosztályok számára, más-más nyelvi szinten.
A második napon délelőtt hospitáltunk az intézet különböző szintű nyelvi óráin, majd délután az előzetes tervek szerinti kreatívírás-workshop helyett (mely az előadó betegsége miatt maradt el) a munkaerőpiac németül tanuló csoportjairól hallgattunk meg egy előadást, akik a németet munkájuk során vagy valamilyen szakmai területen használják (pl. szociális, üzleti, informatikai stb. szféra). Az előadó a szakmai nyelv területén végzett újabb kutatásokról is beszélt, valamint arról az IIK által vezetett projektről, amely a tanulók felmérését is lehetővé teszi – megkönnyítve így a fejlesztési tervek kidolgozását.
A harmadik nap témája a szókincstanítás és a szóbeli kommunikáció gyakoroltatása volt, a délelőtti foglalkozáson játékos feladatokon keresztül kaptunk ízelítőt ezekből. A játékokat természetesen mi magunk is kipróbáltuk – jó diákok lévén. A délután az irodalom jegyében telt: közösen ellátogattunk a Heinrich Heine Múzeumba, majd Düsseldorf óvárosi részével ismerkedtünk meg, követve Heine egykori nyomait.
A csütörtöki napon a kooperatív csoportmunka előnyeit eleveníthettük fel újra több témán keresztül, azután pedig az óra kezdetét feldobó, az óra eleji esetleges feszültségeket oldó technikákkal, feladatokkal foglalkoztunk. Az utolsó nap délelőttjén a hallásértés effektív gyakoroltatásához, valamint az interaktív tábla didaktikai használatához kaptunk néhány tippet.
Nagyon jól éreztem magam az Erasmus+ projekt ideje alatt, valóban frissítően hat, amikor nyelvtanárként a célnyelvi országban tölthetünk hosszabb időt – megmerítkezve az adott nyelvben és kultúrában. Hasznos volt számomra látni, hogy a különböző országokban milyen helyet foglal el a német mint idegen nyelv, és örömmel töltött el, hogy a kollégák – már az igen régóta pályán lévők is – lelkesek, motiváltak, és rendszeresen járnak továbbképzésekre. A szakmai beszélgetéseknek, a bátorításnak kezdő nyelvtanárként külön is örültem, és remélem, hogy a módszertani repertoárom bővülése nem csupán a német, hanem a magyar mint idegen nyelvi óráim sikerességét is szolgálni fogja.
Kovács Gabriella és Békei Noémi beszámolója a job shadowingról
Izgalmas hét egy spanyol iskolában
Kovács Gabriella és Békei Noémi, a budapesti Orchidea Két Tanítási Nyelvű
Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium két intézményéből az Erasmus+ program
keretében szakmai látogatáson (job shadowing programban) vett részt a
cordóbai IES Medina Azahara spanyol-angol két tanítási nyelvű gimnáziumban.
Látogatásunk célja:
Vendéglátóink, elsősorban látogatásunk koordinátora, Franciso Luque Ruiz
gazdag szakmai programot állított össze számunkra. Számos tanórát látogat-
tunk meg: Békei Noémi elsősorban a reál tárgyak kéttannyelvű oktatása iránt
érdeklődött, Kovács Gabriella pedig a humán tantárgyak tanóráin vett részt.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy a spanyol iskolában miként zajlik a két tannyelvű
tanítás, milyen a tanóraszervezés, mennyire épül be a CLIL módszertana az
órákba. Az is érdekelt bennünket, hogy az angol anyanyelvi tanár hogyan segít -
heti a legkülönfélébb tantárgyat oktató tanárok munkáját, milyen együttmű -
ködés van az angol nyelvtanárok és a szaktanárok között.
A spanyol oktatási rendszer és az iskola felépítése - tanulságok és jó gyakorlatok:
A spanyol iskolák háromszintű képzési rendszerben oktatnak, az elemi szint 6-12 éves korig, illetve a középiskolai szint 12-16 éves korig (ESO 1st - ESO 4th) minden gyerek számára kötelező és ingyenes. A gyerekek a lakhelyük szerinti tankerület intézményeibe nyernek felvételt, szabad iskolaválasztás tehát nincsen, jellemző az inkluzív oktatási módszer, az intézmények közötti verseny korlátozott, reklám, felvételi vizsga, hivatalosan közzétett intézményi rangsor nem létezik az állami iskolák körében. Az oktatáspolitika célja tehát hazánkkal való összehasonlításban sokkal inkább az esélyegyenlőség biztosítása, mint a diákok és iskolák közötti differenciálás. Kíváncsiak voltunk, milyen hatással van ez az oktatás színvonalára és minőségére.
A középfokú oktatásban 12 és 16 év között vesznek részt a diákok. Az oktatásnak ez a szintje a szakképzést is magában foglalja, a valamennyi tanuló számára biztosított általános műszaki oktatás formájában, néhány szabadon választható tantárgy kíséretében. A műszaki irányú tananyag célja a tanulók olyan ismeretekkel és alapkészségekkel való ellátása, melyek a foglalkozások széles köre tekintetében nélkülözhetetlenek.
A kötelező oktatást követően a diákok 16-18 éves korig az érettségi vizsgára készítő Bachillerato-nak nevezett, már gimnáziumi képzésnek minősülő szakaszban tanulnak. Itt több szakirány közül választhatnak a tanulók. Négy fő tanulási irányra oszlik - műszaki tudományok, humán tárgyak és társadalomtudományok, természet- és egészségtudomány, valamint a művészetek. A szabadon választható tantárgyak mellett a tanulók mind a négy irányban közös alaptantervet követnek.
A diákok értékelése tantárgyi területek szerint valósul meg, a tanulmányi kurzus követelményeinek és értékelési kritériumainak figyelembevételével. A felsőkoktatásba csak abban az esetben lehet bekerülni, amennyiben a diákok rendelkeznek Bachillerato-val. Ez a képzés biztosítja tehát az átmenetet a felsőoktatásba. A cordóbai IES Medina Azahara iskolában a továbbtanulni nem szándékozó diákok számítógépes rendszerek és hálózatok szakirányokon szakképzést is választhatnak, illetve számos sajátos nevelésű igényű – többségében autizmussal élő - diák is tanul itt.
A cordóbai iskola 650 fő tanulói létszámmal 55 tanárt foglalkoztat. A diákok anyagi és szociális szempontból a társadalom felső középosztályából kerülnek ki, a szülők nagy része egyetemi végzettséggel bír, a diákok több mint 95%-a továbbtanul. Mindezek mellett az intézmény komoly hangsúlyt fektet a diákok szociális, családi helyzetének folyamatos monitorozására, a szülőkkel való kapcsolattartásra és a folyamatos visszajelzésre. Minden diák esetében komoly adatbázissal rendelkeznek azok előmenetelét, addigi tanári értékeléseit, erősségeit, gyengeségeit, bármilyen kockázati tényezőt illetően, így tökéletesen nyomon követhető a tanulási folyamat, és jó eséllyel visszavezethetőek az esetlegesen felmerülő problémák.
Az iskolai képzésben az IKT eszközök használata és a két tanítási nyelvű képzés kiemelt jelentőséggel bír. Ez utóbbi olyannyira, hogy nemrégiben a spanyol oktatási minisztérium minden Andalúzia területén működő iskola számára kötelezővé tette a két tanítási nyelvű oktatást (Andalusia Bilingual Project). Az új kihívásoknak való megfelelés érdekében a Medina Azahara komoly energiát fordít tanárai módszertani továbbképzésére az angol nyelvű oktatás, a CLIL és az IKT eszközhasználat terén. Az intézmény hosszú évek óta aktív résztvevője az Erasmus+ projekteknek, amelyeknek köszönhetően számos nemzetközi kapcsolatot ápol, és diákcsereprogramot valósít meg. (Magyarországgal, Franciaországgal, az Egyesült Királysággal és Lengyelország KA1 diákcsereprogramok, illetve egy török iskolával már működő és egy, a saját intézményünk koordinálása alatt megindított KA2 projekt pályázat résztvevője.)
Konkrét szakmai és módszertani tapasztalatok:
Azt tapasztaltuk, hogy bár intézményeink felépítése, a tulajdonosi viszonyok és az iskolákra vonatkozó szabályozás is gyökeresen eltérő, a legfontosabb problémák és kihívások mégis jól megfeleltethetőek egymásnak a két intézményben. Az angol szakmai lektor módszertanilag órákhoz adott értéke fontos, és a mi intézményünknél magasabb szinten áll, mindazonáltal a CLIL követelményeinek való megfelelés még nem tökéletes.
A természetismereti tárgyak oktatása, a nagy létszámok ellenére hatékonyan és eredményorientáltan folyik, a tanulók motiváltsága ezeken a tanórákon kimagasló, a kimeneti eredmények nagyon jók, a diákok jelentős része ilyen irányban folytatja felsőoktatási tanulmányait.
A fentieken kívül bepillantást nyerhettünk a gamifikáció földrajzórai alkalmazásába, a felzárkóztatás mikéntjébe is, és mi is részt vettünk egy tanártovábbképző délutánon, ahol a CLIL szerinti értékelés kérdése volt terítéken. A továbbképzésen lehetőségünk adódott más spanyol két tanítási nyelvű (és második nyelvként nem feltétlenül angolt használó) intézményekben tanító kollégák megismerésére, és a velük való tapasztalatcserére.
Az IES Medina Azahara tanárai kedvesen és nyíltan meséltek nekünk eredményeikről, gondjaikról, arról, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk, és hogyan küzdenek meg ezekkel (politikai események, változó jogi környezet stb.) nap mint nap. Megismertük az andalúziai oktatási rendszert, a kéttannyelvűségre törekvés módjait. Nagyon érdekes volt pl. a két tanítási nyelvű iskolákban a kéttannyelvű koordinátorok munkájának megismerése, vagy a miénktől teljesen eltérő szerkezetű tanítási nap nyomon követése.
A tanórákon kívül szakmai megbeszéléseken is részt vettünk, ahol egy-egy kiemelt területről kérdezhettük a spanyol kollégákat. Ilyen terület volt például a szülőkkel való kapcsolattartás technikáinak megismerése, vagy a nyelvtanítás és a kéttannyelvűség fejlődési irányáról való beszélgetésünk.
A szakmai út hozadéka, az együttműködés dimenziói:
A szakmai programon kívül vendéglátóink nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy megismerjük Cordóba nevezetességeit is. A cordóbai helyszín nemcsak az említett, számunkra igen értékes oktatásszervezési és módszertani tapasztalatok, hanem csodálatos elhelyezkedése, illetve tanár és diák számára egyaránt kiemelkedő élményt nyújtó világörökségi helyszínei (Cordóba belvárosa, Cordóbai Nagymecset-Katedrális, Cordóbai Kalifátus, Cordóbai Patios) miatt is tökéletes úticélnak bizonyult. Legalább ennyire fontosnak találjuk a jövőbeni, Erasmus+ KA2 programnak köszönhetően megnyíló intézményi-stratégiai együttműködést, és az iskoláink közötti diákcserék lehetőségét.
Szabó Adrienn beszámolója
Színház és dráma Guadeloupe szigetén
Két hetes Erasmus+ mobilitásom 2019. január 6-án kezdődött a franciaországi Guadeloupe szigetén. A kurzust, amely az Integration and Multiculturality nevet viselte, a Pricalica nevű hovátországi NGO szervezte. Kezdetben elég sok bizonytalanság övezte a képzést, a többszöri törlések és helyszínváltoztatások után azonban örömmel mondhatom, hogy a lehető legcsodásabb környezetet sikerült kiválasztaniuk a szervezőknek.
Csoportomat 16, az Európai Unió legkülönbözőbb országaiból érkező kolléga alkotta – így a 14 nap alatt együtt dolgozhattam olasz, finn, lengyel, szlovén, német, horvát és guadeloupei (francia) tanárokkal. Ez a sokszínű csoport rengeteg pluszt adott az egyébként is információgazdag képzéshez. Saját bőrünkön tapasztalhattuk meg a multikulturalizmus előnyeit és nehézségeit, ami a kurzus egyik alappillére is volt.
A képzés az úgynevezett „Boal’s Methodology” legfontosabb alapelemeire épített, mely metódus a színházat és a drámajátékot hívja segítségül az integrációs folyamatok, nehézségek megoldásához. Megismerkedtünk a fórumszínház és a szituációs drámajátékok alapjaival, beleláthattunk abba, hogy milyen módon segíthetjük külföldi tanulóink beilleszkedését a színjátszás segítségével. Rengeteg drámamódszertani ötlettel lettünk gazdagabbak. Különösen örülök neki, hogy sok új, rövid, vicces drámajátékot tanultam, amelyet bármely tanórán bátran felhasználhatok, de a kurzusnak köszönhetően ma már képesnek érzem magam arra is, hogy több órát, vagy akár egy egész napot felölelő szituációs gyakorlatot levezényeljek. A játékok sosem voltak öncélúak. Mindamellett, hogy jól éreztük magunkat, a gyakorlatok kipróbálása során alapvető célként lebegett képzőnk, Ivan előtt a problémák különböző megoldási útjainak feltárása, megtapasztalása, vagy épp a feszültségoldás. A rengeteg gyakorlati ismeret mellett az „Elnyomottak színháza” nevű szakirodalom széleskörű elméleti hátteret nyújtott.
Oktatónk nagyon rugalmas volt, kéréseinket mindig szem előtt tartotta, így – bár az eredeti kurzustervben nem szerepelt – lehetőségünk adódott meglátogatni egy helyi iskolát is, ahol egy egész napot eltölthettünk. Órákat látogattunk, játszottunk a gyermekekkel, és szakmai beszélgetéseket folytattunk helyi kollégákkal.
Kurzusunk részét képezte két csapatépítő nap is, amelyeken izgalmas kalandokban volt részünk ámulatos helyszíneken. Ellátogattunk egy lakatlan szigetre, teknősökkel úsztunk a Karib-tengerben, meglátogattuk a legnagyobb cukornád- és banánültetvényeket, valamint kirándulást tettünk az esőerdő mélyére.
A két hét alatt rengeteget tanultam, ezért izgatottan várom, hogy ezt a tudást gyakorlatban is kamatoztatni tudjam. Köszönettel tartozom oktatómnak, Ivannak, aki egy egészen új oldalról mutatta be nekem a drámapedagógiát, és hálás vagyok az Erasmus+ programnak a lehetőségért, hogy ilyen színvonalas képzésen vehessek részt. Köszönöm!
Vermeki Boglárka bezámolója
Látogatás egy cecinai iskolában
2019. március 18-a és 23-a között az Erasmus+ pályázatunk keretében látogatást tettem az olaszországi Cecinában, ahol job-shadowing tevékenységben vettem részt. Az előző pályázatunk során, egy tanfolyamon találkoztam Lucia Chruschellivel, akivel jó barátságba kerültem, és kölcsönösen rengeteget tanultunk tapasztalataink megosztásából. Beszélgetéseink során kiderült, hogy iskolájában hasonló kihívásokkal küzdenek, mint mi. A Scuola G. Galilei egy három tagintézményből álló iskola, ahová sok nem olasz anyanyelvű tanuló jár. Az olasz mint idegen nyelv tudománya egyelőre nem kap elég figyelmet, így a tanárok saját módszereket ás tananyagokat kezdtek fejleszteni azzal a céllal, hogy segítsék a tanulók integrációját.
A meglátogatott intézmény, a cecinai iskola egy összevont iskola. Pár évvel ezelőtt hoztak egy rendeletet Olaszországban, amely szerint egy intézmény csak minimum 900 gyermeket fogadhat, így alakult, hogy a bibonai iskolát két másik cecinaival vonták össze. Az iskolába körülbelül 24 nemzetiség jár jelenleg, közöttük magyar származású tanulók is.
A job-shadowing hete nagyon mozgalmas volt számomra. Mindennap 8-16 óra között órákat látogattam: elsősorban angol- és olasz mint idegen nyelv órákon vettem részt, de megfigyeltem biológia-, anyanyelvi angol, matematika-, német- és drámaórákat is. Tartottam én is angolórákat, nagyon jó érzés volt a magyar kultúráról és nyelvről beszélgetni a gyerekekkel. Látni lehetett a magyar származású gyerekek büszkeségét és a többiek érdeklődését. Az ebédszünetekben és délután vagy kulturális programon vettem részt, vagy egy-egy tanárral beszélgethettem. Ezeket a beszélgetéseket tartom a leghasznosabbnak, mert a tanárok nagyon kedvesen és nyíltan osztották meg velem a problémáikat, és az azokra kitalált megoldásaikat. Az olasz és a magyar iskolarendszer egy kicsit különböző, de sok mindenben hasonlít, például náluk is van a mi kompetenciatesztünkhöz hasonló felmérés.
Az óralátogatások során sok olyan módszert ismertem meg a gyakorlatban, amelyről már hallottam, de nálunk kevés lehetőség van a megvalósítására. A cecinai iskolában rengeteg pedagógiai asszisztens és speciális nevelési igényű gyermekek tanítására felvett tanár dolgozik, ők az osztályteremben segítik a tanárok munkáját. Ez nagyon érdekes volt számomra. A tananyag egyszerűsítése és a tanórai differenciálása kapcsán is láttam remek ötleteket, amelyek hasznosak lesznek a mindennapi munkámban.
Fontos tapasztalat volt számomra, hogy intézményvezető-helyettesként részt vehettem egy megbeszélésen az igazgató úrral, amely során a szervezésről, az oktató-nevelő munkával kapcsolatos ügyekről beszélgettünk. Egy több mint 900 és ennyire különböző kultúrájú tanulóval rendelkező iskola vezetése nagyon izgalmas és különleges feladat.
Nagyon hálás vagyok Luciának és az iskola tanárainak a kedvességükért! Reményeink szerint még fogunk találkozni a jövőben.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Deák Anikó beszámolója
A csodás Milánó és a drámapedagógia
Az utazás, az új kultúrák felfedezése, az újabb és újabb tanítási módszerek megismerése meghatározó eleme szakmai munkámnak. Az Erasmus+ ösztöndíj keretében két igazán hatékony, szakmailag és emberileg is inspiráló hetet tölthettem el Milánóban, és a fakultatív programoknak köszönhetően Észak-Olaszország több városában is.
A kurzus fő célkitűzése a drámapedagógiai elemek beépítése a tanítási folyamatba, a tanulók motiválása, a testbeszéd és egyéb non-verbális elemek hatékonyabb iskolai alkalmazása volt. Az órákat egy viszonylag frekventált helyen, a metróállomás közelében tartották, de kissé furcsa volt szembesülni azzal, hogy csak 2 fő alkotja majd a csoportunkat. Aki hisz a csodákban, az biztosan meglepődik, ha azt mondom, hogy nagy örömömre előző iskolám igazgatóhelyettesével sodort össze a sors Békéscsabáról.
A kurzust egy igazán temperamentumos, a szakmájának élő kolléganő, Luigiana Noemi Morrone vezette, aki már az első pillanattól baráti nexust épített ki a csoportban. Az órák jó hangulatban teltek, és nagyon sok szakterületen cseréltük ki tapasztalatainkat. Megismerkedtünk a drámapedagógia történetével, a drámapedagógiai elemekkel, a non-verbális kommunikáció eszköztárával, a differenciált tanulásszervezést és a kreativitást elősegítő tanulási-tanítási módszerekkel is.
Számomra a kurzus legfantasztikusabb élménye az volt, amikor a tanárnő meghívott bennünket abba az iskolába, ahol először kísérleti módszerként, ma már azonban teljesen elfogadott, a gyakorlatban is jól működő alapkoncepcióként alkalmazzák a drámapedagógiát. A Scuola Media Puecher egy olyan átfogó intézmény, ahol az általános és középiskolások számára egy teljesen új, a gyakorlati élet példáján alapuló módszertant fejlesztettek ki. Az állatok etetésétől a kertészkedésig, a zenetanulástól a színházi fellépésekig természetes közegben tanulnak a gyerekek, és a számonkérés módja is eltér a megszokottól. Az eredmények pedig az itt folyó magas színvonalú, alternatív oktató-nevelő munkát igazolják – egyre több gyerek választja az iskolát, hiszen itt a tanulási nehézségekkel küzdő gyerek ugyanolyan értékűnek számít, mint a vak osztálytárs, az olaszul egyáltalán nem tudó külföldi diák, vagy a hiperaktív tanuló. Mivel a mi iskolánkban is multikulturális a közeg, a kurzuson és az iskolában látott módszerek beépítése nagyban segíti majd a jövőbeli munka hatékonyságát, a tanulók motiválását, és egymás kultúrájának, az egyének sokszínűségének elfogadását. Terveink között szerepel egy partneriskolai kapcsolat kiépítése oktatási intézményeink között.
A kurzus időszakába esett a húsvét ünnepe, így betekintést nyerhettünk az olasz étkezési szokások, hagyományok gazdag tárházába is. A mediterrán népek varázslatos világa, életigenlése és a lüktető város átszőtte a mindennapokat.
Nagyon boldog vagyok, hogy művészettörténet-tanárként nyomon követhettem azt a géniuszt, aki halálának 500. évfordulóján ugyanolyan meghatározó erővel hat az emberekre, mint a reneszánsz idején. Leonardo da Vinci munkásságát és nagyszerűségét számos helyen csodálhattam meg Pármától Milánóig. Az Utolsó Vacsora csodás falfreskója a Santa Maria delle Grazie templom refektóriumában végre felfedte titkait, és a csodás Madonnák mellett Leonardo grandiózus technikai vívmányainak életnagyságú modelljei is megelevenedtek előttem.
Leírhatatlan érzések, csodás pillanatok, élményekkel teli fakultatív programok és szakmai feltöltődés jellemezte ezt a csodás utat. Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy részese lehettem az Európai Unió által támogatott fantasztikus programnak.
