Erasmus+
Kiutazás utáni kérdőív értékelése

 

A 2018/2019-es tanévben 20 kollégánk vett részt az Erasmus+ projektben. Az idei projektben 4 tanárunk vett részt job-shadowing tevékenységben, a többiek pedig egy, illetve kéthetes tanfolyamokra utaztak külföldre a mobilitásuk során. Ebben az évben már alig került sor angol nyelvi képzésekre, az volt inkább a jellemző, hogy azok, akik tavaly a nyelvi képzéseken vettek részt, idén már tanfolyamokon kamatoztathatták tudásukat. A kollégákkal a kiutazásuk előtt és után is kitöltettünk egy-egy kérdőívet, hogy a mobilitások lezárultával láthassuk, hogy mennyire volt hatékony az idei projektünk.

A kérdőív első kérdései arra vonatkoztak, hogy a fejlesztési igények közül mely területre (iskolai élet, a diákokkal kapcsolatos fejlődési terültek, a tanítással, neveléssel kapcsolatos fejlesztési területek), milyen mértékben hatott a mobilitás. Míg a kiutazás előtt úgy gondolták a tanárok, hogy a tanítással, neveléssel kapcsolatos fejlesztések területén (33,3%) lesz a legnagyobb hatással a kurzusuk vagy a job-shadowing tevékenységük, a kiutazás végén inkább az iskolai életet (27,8%) jelölték be a legtöbben. A diákokkal kapcsolatos fejlődési terület is változott. A válaszadók 27,8%-a gondolta úgy, hogy ez a terület fog a lejobban fejlődni, a kiutazás után már senki nem adott erre a területre 10 pontot, viszont 35,3% 8 pontra értékelhető.

A második részben a tanárok önmagukat értékelték. Láthatóan két terület emelkedett ki: a motiváció és a tudásmegosztás. Míg a kiutazás előtt csak 38,9% gondolta úgy, hogy motiváltabb lesz a munkájában, a kiutazás után már a tanárok 50%-a értett ezzel teljes mértékben egyet. A kiutazás előtt csak 11,1% értett teljesen egyet azzal, hogy a mobilitása során lesz lehetősége saját tapasztalatait, jó gyakorlatait megosztani másokkal, a kiutazás után már 61,1% gondolta azt, hogy ez sikeresen megtörtént. A másik két terület a módszertani eszköztár gazdagodása és a mobilitás utáni eredményesebb munka pedig a következőképpen alakult: a módszertani eszköztára 38,9 %-nak lett jelentősen nagyobb a tanfolyamon való részvétel során, a munkájában viszont a korábban megjósolt 22,2 %-ról 11,1 %-ra csökkent azoknak a száma, akik úgy érzik, hogy teljes mértékben eredményesebbek lettek az iskolában. Az önértékelés kiterjedt más területekre is. Ezek a következők voltak: a tanulók mérés és értékelése, tanulásszervezés, differenciálás, a tanulók felzárkóztatása, korrepetálása, tehetséggondozás, magatartásproblémák, konfliktusok kezelése az osztályban, tananyagfejlesztés, informatikai kompetencia, nyelvi kompetencia, szaktárgyi tudás, módszertani ismeretke, multikulturális környezetben való tanítás, interkulturális kompetencia.  

A következőkben összehasonlítottuk, hogy a kiutazásunk előtt milyen elvárásaink voltak, mely kompetenciáinkat szerettük volna fejleszteni a tanfolyamok alatt, illetve, hogy milyen területeken szerették volna használni az új tapasztalatokat azzal, hogy a mobilitásunk alatt ebből mi valósult meg, mik a tapasztalataink a kiutazás után.

A tanárok a következőket válaszoltak:

 (10 – teljes mértékben; 1 – egyáltalán nem)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A grafikonokból látszik, hogy valamennyi terület fejlődött, de a nyelvi kompetencia, a szaktárgyi tudás és az interkulturális kompetencia változott nagy mértékben a kiutazások után. A legkevésbé pedig a tananyagfejlesztés és a multikulturális környezetben való tanítás területe változott a korábbi elvárásainkhoz képest.

Összességében elmondhatjuk, hogy sok esetben meghaladták a korábbi elvárásainkat a tanfolyamok, job-shadowing tevékenységek alatt szerzett tudásunk. A legjobban ezt a tudást az iskolai élet területén fogjuk tudni használni.

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now