Beszámolók
Oláh Dóra beszámolója:
Az Erasmus+ mobilitás keretében egyhetes továbbképzésen vettem részt 2017. július1-9- ig az ISP (International Study Programmes egyik képző centrumában az angliai Cheltenham városban.
Ebbe a képzési centrumba Európa számos országából érkeztek általános- és középiskolás tanárok. Számuk megközelítette a 35 főt. A”humanities” szakcsoportban 13-an osztottuk meg eddigi tapasztalatainkat és szereztünk újakat. A mi csoportunkban a tanárok Olaszországból,Hollandiából, Spanyolországból, Németországból, Csehországból, Magyarországról voltak.
Többen közülünk földrajz- vagy történelemtanárok voltunk, de volt művészettörténet tanár is és testnevelő is.
Az egy hét tananyaga a CLIL kulcsszóra fókuszált, melynek magyar jelentése a tartalomalapú nyelvoktatás (Content and Language Integrated Learning). Lényege az, hogy a tartalmon (ami az én esetemben a földrajz mint tantárgy) keresztül fejlesztjük az idegen nyelvtudást. Az idegen nyelven lehet az egész, vagy csak az óra részét oktatni. Ezzel a módszerrel nem a „MIT” tanítunk a fontos, hanem a „HOGYAN”. Különböző tanítási technikákat tanultunk arra, hogy hogyan fejlesszük a gyerekek kognitív, kommunikatív, problémamegoldó képességét, szókincsét, miközben idegen nyelven tanulnak egy tantárgyat.
A tartalomalapú nyelvtanítást az Európai Közösségben már hatékonyan alkalmazzák. Népszerűsége az elmúlt 10 évben erősödött és ez a tendencia folytatódik. A tartalomalapú nyelvoktatásban részt vevő tanárok nem nyelvtanárok, hanem elsősorban szaktanárok.
A tanórákon a tanuló aktív résztvevője az órái munkának, ahol kooperatív módszerekkel és a kreatív, valamint kritikus gondolkodásmód serkentésével, nagyon jó eredményeket lehet a CLIL módszerrel elérni.
Az előadásokat és „workshopokat” Dr. Diana Hicks tartotta, aki több mint 15 éve vezet képzéseket az Erasmus + programon belül és ismerteti meg a C.L.I.L módszert a tanárokkal szerte a világon. Ennek a módszernek talán egyik legjobb ismerője és fejlesztője. Doktori disszertációját a bristoli egyetemen írta, „Critical Discourse Analysis of the Discourse of Teachers' Methodology” címen. Dr. Hicks órái nagyon élvezetesek voltak, sok-sok gyakorlati feladattal, útmutatóval.
A tanfolyam hetében tanulmányi kirándulásokon is részt vettünk. Meglátogattuk a Big Pit National Coal Mining Museum of Wales-t, voltunk a Világörökségi Listán lévő Bath-ban. Városi vezetett túrán vettünk részt Cheltenham-ben és Gloucester-ben. Tewkesbury-ben megnéztük a középkori játékokat, amikor a Rózsák Háborújának egyik véres csatáját játsszák le középkori kosztümökbe öltözve a közeli mezőn. A kirándulások nagyon jó hangulatban teltek, sok új ismeretet szereztünk Anglia földrajzáról és történelméről.
A program alatt családoknál laktunk. Az én vendéglátóm – az olasz és a holland kollégával együtt- egy nagyon kedves, közvetlen angol hölgy volt. Nagyon jó kapcsolatot tudtunk kialakítani vele. Egyik délután még egy kis kirándulásra is elvitt bennünket a közeli, festői Cotswolds-ba.
Az egyhetes képzést nagyon hasznosnak találtam. A külföldi kollégákkal nagyon jó szakmai tapasztalatcserét folytattunk és baráti kapcsolatokat is ki tudtam alakítani. Néhányukkal felvetődött, hogy a jövőben akár egymás iskoláit is meglátogathatjuk. A programon tanultakat az iskolámon belül nagy szeretettel osztom meg kollégáimmal.
Kányi Kata beszámolója:
2017. június 9-15- e között vettem részt egy 5 napos kurzuson Firenzében, Olaszországban. Már a címe is sugallta, hogy nagyon hasznos lesz, nemcsak nekem, hanem kollegáimnak is.
Nemcsak megkönnyíti majd a mindennapi munkánkat, hanem meg is színesíti óráinkat.
A kurzus célja az volt, hogy megismertessen velünk olyan oktatási alkalmazásokat, melyek könnyen és hatékonyan integrálhatóak a tanítási-tanulási folyamatokba, szinten tartva a mai tanulók leterhelt figyelmét, motivációját.
Az 5 napos kurzus alatt leginkább azt vártam, hogy mikor lesz már szeptember, mikor adhatom tovább a kollegáimnak a tanultakat, ötleteket, s leginkább mikor villoghatok velük a gyerekek előtt.
A csoportban 5 lengyel, 2 spanyol, s 1-1 török, illetve horvát nemzetiségű társammal dolgoztam együtt, érdekes volt belelátni az iskolai mindennapjaikba.
Az első nap bemutatkoztunk, prezentációkon keresztül megismerkedtünk egymással, iskoláinkkal, azok rendszerével. Kerestünk válaszokat ugyanazon kérdésekre, s csodálkoztunk más nemzetek megoldásain, oktatási módszerein. Mindenki ppt formátumú előadással készült, videókkal, iskolai honlapokkal tarkítva. Aztán tanárunk, Mario rögtön mutatott egy könnyebben kezelhetőbb, s látványosabb videó készítő programot, az Adobe Spark-ot.
A nap végén létrehoztunk a Facebookon egy csoportot a tanfolyam résztvevőivel, s ide kerültek fel a hét folyamán készített, szerkesztett munkáink.
Kedden azt fejtegettük, hogy mennyi idő elmegy a tanórán azzal, hogy frontális munkaformában próbálkozunk, mint tanárok, s vagy átmegy a nebulóinknak a célunk, vagy sem. S ezt hogyan tudjuk szűrni? Erre jött válaszul az EdPuzzle alkalmazás, ami a már előző nap összeállított Adobe Spark videóra épített. Az applikáció lehetővé teszi, hogy videó kérdőíveket készítsünk, kérdésekkel lehet megtűzdelni a videót, egy-egy mondat erejéig hanganyagot illeszthetünk be vagy szinkronizálni is lehet a teljes történetet. Majd a nap második felében pihenésképpen megtanultunk egy-egy szót, kifejezést olaszul a Fun Easy Learn alkalmazás segítségével.
A hét közepén leginkább csapatmunkában dolgoztunk a Kahoot! alkalmazással. Harmadmagammal közösen állítottunk össze egy kvízt, hasonlóan az előző napi EdPuzzle-hoz. Mindkét applikációnak van tanári, ill. diák belépője, a generált kód beírásával bárki elérheti a feltöltött ’játékokat’. A Canva programmal, ami hasonlít a PowerPoint-hoz, de mégis trendibb, megszerkesztettük a magunk firenzei képeslapját.
Számomra a csütörtöki nap volt érdekes, mikor is a Prezi-vel, a magyar fejlesztésű prezentációs applikációval foglalkoztunk. Nem mondom, hogy nem voltak pillanatok, mikor a feltöltött tartalmak animálásánál már kicsit „elveszve” éreztem magam, de hamar belejön az ember, s az élményért megéri. A Popplet, egy eddig is gyakorlatban használt kooperatív tanulási módszer, a pókháló ábra internetes változata, ami szintén a mai generáció kedvelt eszközével kreatívan használható bármilyen órán, bárhol-bármikor. A nap zárásaként az Emaze applikációval szerkesztettünk ismét egy-egy egyéni bemutatót, amivel akár egy 3D-s sétát is lehet tenni, mint például egy múzeumi tárlatvezetés.
Az utolsó napunkon egy összegeztük az elmúlt napokat, páros munkában alkottunk egy vegyes prezentációt, felhasználva benne mindazt, amit a héten tanultunk. Majd egy kedves oklevélátadó ceremónia következett, fotózkodással, búcsúzkodással.
A kurzus folyamán két városi sétával kedveskedtek nekünk, ahol kevésbé ismert, de annál érdekesebb kulisszatitkokat tudtunk meg a városról, s lakóiról, Illetve szombaton egy egész napos kirándulást szerveztek különböző, választható helyszínekkel, időtartamokkal. Így volt, aki toszkán túrát tett, vagy Chiantiba látogatott el, jó magam az idő rövidsége miatt Pisában töltöttem egy délelőttöt.
A mai generáció a vizuális tapasztalás generációja. Az okos telefonok, tabletek világában nekünk tanároknak is alkalmazkodnunk kell, ha sikereket, élményszintű oktatást szeretnénk elérni. Ezek az eszközök, illetve applikációk mind a segítségünkre vannak, merjük használni őket!
Kovács Gabriella beszámolója: A fókuszban a tanárok közötti együttműködés
A ’Collegiality through CLIL’ elnevezésű kurzust az International Study Programmes szervezte 2017 július 22-30 között az angliai Portsmouthban. Ez a képzés kapcsolódik az ISP többi CLIL (Content and Language Integrated Learning) tanfolyamához,hiszen itt nem csupán arról volt szó, hogy miként lehet a „hogyan”-ra összpontosítva tanítani angolul a különböző tantárgyakat, hanem arról is, hogy hogyan tud a szaktanár és a nyelvtanár együttműködni a sikeres oktatás érdekében.
Az Erasmus+ KA1 program keretében a tanfolyamon egyedüli magyarként olasz, spanyol, lengyel, bolgár, cseh és szlovák kollégákkal tanulhattam együtt.
Nagyon érdekes és magas színvonalú képzést kaptunk a CLIL tanórai alkalmazásának nyelvi hátteréről, illetve nyelvi szükségleteiről. Hétfőn Manny Vazquez tanított bennünket, s az egész nap mottója „A feladat határozza meg a nyelvet” volt. Ennek keretében azt vizsgáltuk, hogy a különböző tantárgyak tanulásánál a diákoknak milyen célból van szükségük az idegen nyelvre. Példákat találtunk a különböző tantárgyak nyelvezetében a dolgok megnevezésére, leírására (pl. földrajz, történelem), ok – okozati kapcsolat kifejezésére (pl. földrajz, természettudományok), következtetések levonására (pl. történelem, fizika), vagy érzelmek kifejezésére (pl. irodalom). Mi, tanárok is diákokká váltunk, s így vizsgáltuk az általunk használt nyelvet egy-egy rövid művészettörténet-, vagy fizikaóra keretében, hogy csak két példát említsek. Végül tantermi feladatokon keresztül alkalmaztuk az egyes tantárgyak tanulásához szükséges nyelvi eszközöket.
Kedden Graham Workman árasztott el bennünket egyrészt fantasztikus humorával, másrészt pedig osztálytermi feladatok egész hadseregével, a legkülönbözőbb tantárgyakban alkalmazva azokat. Nyelvtanárként ezeket a feladattípusokat szinte mind ismerem és használom, de nagyon érdekes volt látni, hogy ezek miként vihetőek át a nyelvórákról a legkülönfélébb tantárgyak oktatására is. A nyelvtanárok és a szaktanárok együttműködésének tehát a módszertan átadása is lehet egy módja.
A szerdai és a csütörtöki nap volt számomra a tanfolyam egyértelmű szakmai csúcspontja, amikor az utolérhetetlenül briliáns Dr. Diana Hicks tanított bennünket. Ő kimondottan a nyelvtanárok és a szaktanárok közötti kollegialitásra fókuszált, annak elméleti hátterét is áttekintve, az együttműködéshez ötleteket adva. A két nap alatt felforgatta gondolkodásmódunkat, hiszen a tantárgyak angolul történő oktatásába nagyon határozottan bevonta az anyanyelvet is, sőt annak fontosságát példákon, kutatási eredményeken keresztül bizonyította, sokszor nagyon komoly szakmai vitákban. A kollegialitási találkozók, az iskolai kapcsolatrendszerek vizsgálata, az óramegfigyelések szempontjai mind részét képezték ezeknek a beszélgetéseknek.
Majd ismét a nyelvet helyzetük a középpontba. Dr. Hicks rávilágított a beszélt és írott nyelv sajátosságainak CLIL oktatásban való alkalmazására. Megvizsgáltuk a tanórák szerkezetét, annak különböző szakaszait, majd konkrét tanórai vázlatok következtek, ahol diákokként tapasztalhattuk meg a számunkra új módszer hatékonyságát.
A pénteki nap ismét Graham Workmannel telt: ekkor csoportokban kellett egy CLIL projektet összeállítanunk, mindenkinek saját tantárgyára alkalmazva a héten tanultakat.
A sok tanulás mellett az iskola szervezett számunkra egy városnéző sétát a csodálatos Portsmouthban, és egy egész napos kirándulást az egykori angol fővárosba, Winchesterbe, ahol az egyik legnagyobb élmény volt Jane Austin nyomába eredni, aki a híres katedrálisban nyert végső nyugalomra. Vasárnap pedig áthajóztunk az Isle of Wight-ra, ahol Viktória királynő kedvenc nyári lakhelyét csodálhattuk meg.
Az egy hetes kollegialitás tanfolyam életre szóló élmény marad számomra, s új megvilágításba helyezte a két tanítási nyelvű iskolában végzett nyelvtanári munkámat.
Halász Katalin beszámolója: Új ötletek az angoltanításhoz
2017. július 3. és 14. között kéthetes továbbképző tanfolyamon vettem részt az Excel English Nyelviskolában Londonban. A tanfolyam elnevezése: NEW IDEAS FOR THE ENGLISH CLASSROOM és az alcíme: ”Teachers’ Refresher Course”, számomra azt sugallta, hogy nem csupán új módszertani tudnivalókkal kívánnak megismertetni bennünket, hanem felfrissíthetjük és kiegészíthetjük módszertani ismereteinket, illetve lehetőséget kapunk arra is, hogy tapasztalatainkat megoszthassuk egymással. Indulás előtt nem volt sok időm izgulni, mert szinte egyből a tanév vége után kezdődött a kurzus. És itt van számomra az egyetlen negatív része a programnak. Ha kipihenten indulok és van időm rákészülni, valószínű még eredményesebb lett volna a tanfolyam. Bár így meg talán épp a spontaneitás tette még érdekesebbé az egészet.
Kifogyhatatlan segítséget és bátorítást kaptam a koordinátorunktól, a szervezőktől és az Excel English Nyelviskolától. Enélkül lehet, hogy feladtam volna már a repülőjegy vétele előtt. Nagyon aggódtam, hogy megjön-e a pénz időben. Emiatt drágábban vettem meg a jegyet, de különben minden maximálisan rendben ment. Vasárnap délelőtt kissé körülményes volt a megérkezésem a szállásomra, mert nem kértem transzfert, hogy csökkentsem a költségeimet. Busz, vonat, metró és mini taxi … Megfogadtam, hogy visszafelé kérem a repülőtéri transzfert, még ha magyar agyunknak ez nagyon sok pénzt is jelent. De ezután minden varázslatos és csodálatos volt. Utólag is hálás vagyok, hogy szállodát választhattam. Kedves és mindig mosolygós indiai recepciósok otthonossá tették a ,,hazaérkezésemet” minden nap. A szobámban mindig szólt a tv, hírek, film vagy zene … Egy varázslatos helyen laktam. Muswell Hill még annál is szebb része Észak-Londonnak, mint ahogy egyik kolléganőm leírta. És az iskola 10 perc séta távolságra volt. Ugyan visszafelé sokkal hosszabbra sikerült ez az útvonal, mert a nagyon meredek utca és több kellemes étterem, valamint üzlet is lassította utamat.
Az iskola egy barátságos nagyobb családi házra emlékeztetett, ahol minden hely praktikusan kihasznált. Az iskolában a legapróbb problémánkkal és kérdésünkkel is nyugodtan fordulhattunk bárkihez. Mindenben és mindig segítettek. Kaptunk iskolai bögréket, melyekre ráírtuk a neveinket. Az órák közti szünetekben nagyon jólesett a kávé a ,,saját” bögréinkből. Itthon azóta is abból iszom a reggeli kávémat.
Minden tiszteletem az iskoláé. Két argentin kolléganővel jelentkeztünk ez alkalommal a kurzusra, és minden úgy folyt, mintha egy nagy csoport lennénk. Saját kis termünk volt okostáblával. Nagyon büszke voltam, hogy itthon is ilyenek a tábláink. Két barátságos de szigorú és rendkívül jól felkészült tanárnő tanított bennünket. Nagyon élveztem a gyönyörű igazi brit angol kiejtésüket is. Minden óránk interaktív volt. Így a saját bőrünkön is érezhettük egy-egy feladat, illetve a diákélet nehézségeit és hatékonyságát is. Ezért jutott többször is eszembe a mondás: ,,Akasztják a hóhért!”. Nagyon intenzív és így rendkívül hatékony egyúttal fárasztó volt ez a két hét. Az órák mindig vidám hangulatban teltek, sokat nevettünk, bár néha kínunkban is. Nem egyszerű az iskolai élet ,,diákként” sem! A tanfolyam mindenekelőtt szakmai szempontból nagyon hasznos volt. Biztos vagyok abban, hogy egyikünk se fog ugyanúgy tanítani, mint eddig. Az órarendünk része volt két múzeumi látogatás is, és az iskola szervezésében több kulturális programon is részt vettünk a nyelvtanfolyamos diákokkal. Így mindnyájan megnézhettük London legfőbb nevezetességét.
Az iskolában van egy rendkívül kedves hagyomány. Minden pénteken egy köszöntő-búcsúsztató találkozót tartanak, ahol a búcsúzók megkapják okleveleiket. Ez minden alkalommal családias hangulatú rendezvény.
A hétvégén elmentünk egy egész napos kirándulásra. Délelőtt Oxfordban gyönyörködhettünk. Nagyon magával ragadó az egész város még így, diákok nélkül is. Talán a legnagyobb élményem Stratford-upon-Avon volt. A város egy ékszerdobozhoz hasonlít. És ami igazán megfogott, Shakespeare szülőháza. A múzeum ,,teremőrei” korhű ruhákban meséltek az akkori életről, és az udvaron két fiatal színész részleteket adott elő Shakespeare vígjátékokból önként jelentkező látogatókkal. Leírhatatlan és ötleteket adó élmény volt.
Ez a két hét minden szempontból csodálatosan telt el. Mindennapjaimban sok új módszert tudok majd alkalmazni illetve továbbadni kollégáimnak. Továbbra is célom marad baráti és kedves hangulatot biztosítani az óráimon,
A kurzus elnevezése is helytálló volt. Valóban rengeteg új ötlettel gazdagodtunk, melyeket megvalósíthatunk az osztálytermekben. És nagyon lelkesen tértünk haza azt latolgatva, hogy mit és hogyan csinálunk majd másképp az új tanévben. Az égiek is hozzásegítettek a csodához. Bár ahogy azt mindig is tanultuk, esernyőinket állandóan magunkkal hordtuk. De az iskolában az esernyőtartó mindig üres maradt.
Szabó Adrienn beszámolója: Nyelvtanfolyam Máltán, helyi kultúrával fűszerezve.
Az Erasmus+ mobilitási projekt keretén belül egy angol nyelvtanfolyamon vettem részt Máltán. Két hetet töltöttem el az Executive Training Institute (ETI) képzési központjában, ami a szigetország egyik legnevesebb nyelviskolái közé tartozik.
A „Fluency and English Language Development for Teachers” című képzésük tíz tréningnapot foglalt magába, valamint ehhez tartozóan megannyi iskola utáni programot, amelyek mind nyelvi fejlődésünket hivatottak támogatni.
Hétfőtől péntekig, napi három órában vehettünk részt a kurzushoz tartozó órákon. Az intézményi felszereltség tökéletes segítséget adott a nyelvi fejlődésünkhöz. Innovatív technikák, kiscsoportos foglalkozások és professzionális tanárok biztosították az oktatás magas színvonalát.
A nyelvi órák középpontjába a kommunikáció került (kiemelt figyelmet szentelve a kiejtésnek), de nagy hangsúllyal jelentek meg az egyes alkalmakon a nyelvtani ismeretek és írásbeli kifejezőképesség fejlesztése is. Csoportunk 6 fővel működött (francia, olasz, lengyel és orosz angoltanárok részvételével), amely forma a legmagasabb szintű egyéni fejlődést tette lehetővé számunkra.
Tanárunk, Sigo Gatt különös figyelmet fordított arra, hogy magabiztosan, bátran használjuk a nyelvet, anyanyelvi beszélők taktikáit és technikáit is megismertette velünk.
A kurzus tematikájának része volt a máltai kultúra megismerése is. Az elméleti ismeretátadások mellett angol nyelvű vezetett túrákon és ismeretterjesztő előadásokon is részt vettünk, meglátogattuk például az építkezési technikáiról is híres fővárost, Valettát és a várfallal körülvett óvárost, Mdinát. Dokumentumfilm megtekintésével tájékozódhattunk a sziget több ezer éves történelméről. A film választ adott arra a kérdésre is, hogyan lehetséges, hogy a máltai nyelv mellett az angol egyfajta anyanyelvként van jelen a helyiek életében.
A tanfolyam nemcsak nyelvi fejlesztés szempontjából volt rendkívül fontos, hanem rengeteg lehetőségünk adódott arra is, hogy különféle módszertani elemeket „leshessünk el” oktatónktól. Az IKT eszközök sokoldalú és könnyed használata a mindennapos gyakorlatban arra sarkall, hogy a jövőben én is aktívabban alkalmazzam a látott technikákat és programokat. Széleskörű alkalmazását láthattuk különféle Smartboard szoftvereknek, videóvágó eszközöknek, kvízkészítő alkalmazásoknak, de még a szinkronkészítés technikai hátterével is megismerkedhettünk. Ezek a tevékenységek számos új ötletet adtak a további munkámra vonatkozóan.
Mobilitásomat rendkívül sikeresnek tartom, úgy érzem mind idegen nyelvi, mind IKT kompetenciám nagy mértékben fejlődött a továbbképzés során. Úgy vélem, ezek a tapasztalatok a jövőben több területen is alkalmazható és támogató szaktudásként lesznek jelen a munkám során. A nyelvi fejlesztés megfelelő segítséget nyújtott abban, hogy a későbbiekben rugalmasan tudjak angol nyelven kommunikálni mind a szülőkkel, mind a gyerekekkel, továbbá lehetővé teszi az angol nyelvű disszeminációt, valamint a szakmai diskurzust nem magyar anyanyelvű kollégáimmal.
A sokszínű és különböző kultúrákból, valamint más-más intézményekből érkező pedagógusokkal való tanulási folyamat során tapasztalatot cserélhettünk a legkülönbözőbb témákban, együtt gondolkodhattunk, amely tevékenységek szintén egy magasabb nyelvi szint elérését segítették. A képzés tehát nemcsak személyes szakmai fejlődésemet segítette, hanem jó fundamentuma lehet jövőbeli szakmai kapcsolatoknak is.
Nagyné Nagy Krisztina beszámolója: Nyelvtanfolyam Cambridge-ben - igény szerint.
2017. július 16–29. között vettem részt az Erasmus+ mobilitási projektben. Két hetet töltöttem Cambridgeben a „Bell Teacher Campus” által hirdetett képzésen. Angol nyelvi kurzusra jelentkeztem, amelynek címe „Language Improvement for Teachers” volt. Nem vagyok angoltanár, de a munkám során napi szinten szükségem van az angol nyelvre, a gyerekekkel, a szülőkkel és a kollégákkal történő kommunikációban.
Kihívást jelentett számomra, hogy egyedül utaztam, és egyedül kellett eligazodnom a nyelv segítségével. Nagyon örültem, amikor odaértem, és mindenki pozitívan fogadott, teljes természetességgel és bátorítóan reagált, amikor eleinte keresgéltem a megfelelő szavakat. Ennek a légkörnek köszönhetően egyre magabiztosabb lettem. A szállás kifogástalan volt a Homerton Főiskola kollégiumában, ahol minden adva volt ahhoz, hogy teljesen a kurzusra koncentrálhassak.
Már az első este remek alkalom volt az ismerkedésre, mivel közös vacsorán vettünk részt a többi kurzus résztvevőivel együtt (legalább 6-8 kurzus futott párhuzamosan egymás mellett). A résztvevők túlnyomó többsége angoltanár volt, de mindenki különböző nyelvi szinten beszélt.
Másnap reggel derült ki hogy tízen vagyunk ezen a kurzuson, öt lengyel, két olasz és egy-egy japán és ukrán csoporttársam volt. Egy angoltanár volt köztünk, a többiek óvónők, szaktanárok, tanítók voltak. Ha valaki véletlen nem a saját nyelvi szintjének megfelelő kurzust választott, tehát túl nehéznek vagy túl könnyűnek találta az általa választott tanfolyamot, választhatott másikat, azaz szükség esetén átjárhatóak voltak a képzések.
A kurzus a tematika ismertetésével kezdődött, de a tanárunk felajánlotta, hogy jelöljük be azokat a témákat, amelyek jobban érdekelnek minket, így a csoport igényeinek megfelelően alakította a tananyagot. Ebben szerepelt a szókincsbővítés, a grammatika, a tantermi nyelv használata, az idiómák, a vonzatos igék stb. Volt gyakorlati óránk is, amikor előre megadott kérdésekre kellett a válaszokat megkeresnünk egy múzeumban vagy udvariasan információkat kérni.
A kurzusokat jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező tanárok vezették. A mi tanárunk, Chris igyekezett változatos módszereket használni a tanításhoz, gyakran dolgoztunk párban és csoportban. Az egyik kedvencem az volt, amikor James Bond-os feladatot kaptunk. Megismertünk néhány internetes programot is, amelyek elősegítik a nyelvtanulást, gyakorlást, nyelvtanítást. A kurzuson tehát nemcsak a nyelvismeretem, hanem a módszertani repertoárom is bővült, így élvezetesebbé, színesebbé tehetem az óráimat.
A kötelező órák mellett 10-15 féle „workshop”-ot hirdettek, amiből négyet lehetett választani, érdeklődésnek megfelelően. Opcionális volt a storyboard készítése, módszertan, kreativitás a tanteremben, a tanulók motiválása tanteremben, a Youtube speciális nyelve stb. Én igyekeztem módszertani jellegű foglalkozásokon részt venni, mivel ezeket közvetlenül hasznosíthatom az óráimon, és továbbadhatom a kollégáimnak is. Emellett lehetett választani két olyan délutáni órát, amely a brit kultúrával foglalkozik.
Természetesen estéről estére volt valamilyen közösségi program: városnézés, múzeumlátogatás, Shakespeare fesztivál, punting, látogatás a cambridge-i egyetem könyvesboltjában, élő koncert stb. A hétvégén Londonba utaztunk.
Mivel angolul beszéltünk éjjel-nappal, ezért a tanfolyam intenzív nyelvfejlődést tett lehetővé a folyamatos angol nyelvi kommunikáció révén. De a kurzus nemcsak a magabiztosabb beszéd kialakulásában segített sokat, hiszen rengeteget tanultunk egymástól is, például kicsit nagyobb rálátásom lett más országok oktatási rendszerére, a pedagógusok helyzetére a nagyvilágban. Az is a tanfolyam hozadéka, hogy sikerült új barátságokat kötnöm, és lehetőségem volt a szakmai tapasztalatcserére.
Összességében jól szervezett, jól kivitelezett mobilitáson vettem részt, ami motiváló és hasznos volt. Mindent meg fogok tenni azért, hogy a kollégáim is profitáljanak a projektből, és végeredményben a gyerekeket szolgálva hasznosuljon a megszerzett tudásom.
Bányácski-Csomós Anett beszámolója: 2 hét Máltán: több, mint nyelvtanfolyam
Az Executive Training Institute (ETI) által szervezett „Fluency & Language Development for Educational Staff” elnevezésű kurzuson vettem részt az Erasmus+ KA1 program keretében 2017. július 31-től augusztus 11-ig. A két hétig tartó továbbképzésen nemcsak angol nyelvi kommunikációs képességeimet fejlesztettem, hanem számos módszertani ötletet merítettem, amelyeket a saját tanítási metódusomban is alkalmazni tudok a jövőben. Ezen kívül a tanításhoz szükséges online felületeket és az IKT-s eszközök sokoldalú felhasználhatóságát is megismertem.
Az iskola nagyon pontosan megszervezett, részletes kurzusleírást, programokat nyújtott számunkra. Felkészült és szakmailag elismert pedagógusokkal dolgoztunk együtt a tanfolyamon. A csoportunknak egy-egy olasz, lengyel, orosz, francia és három magyar pedagógus volt tagja, akikkel a két hetet folyamatosan együtt töltöttük.
A szállásadóm egy máltai hölgy volt, aki tökéletesen beszélt angolul, így itt is lehetőségem nyílt a kommunikációs készségeim fejlesztésére. Nagyon kedves és segítőkész hölgyet ismertem meg a személyében.
A nyelvi kurzus a kommunikációs készségeink fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, biztosítva a nyelvi fordulatok és kifejezések pontos és helyes használatát. A sokrétű tematikának köszönhetően szókincsem nagymértékben gyarapodott.
A tanórák folyamán betekintést nyertem a különböző országokból érkező kollégák kulturális és társadalmi szokásaiba is, bemutatták hagyományaikat, sajátos nemzeti ünnepeiket, valamint oktatási rendszerüket és munkahelyüket.
A kontaktórák az első héten mindig tartalmaztak fonetikai, hangsúly és hanglejtés gyakorlatokat, amelyek megalapozták a későbbi nyelvhasználatot. Motivációs feladattípusokban bőven volt részünk, hiszen minden kommunikációs gyakorlatot ez előzött meg. Szókincsünk gyarapítása érdekében szövegértési, hallott szövegértési feladattípusok követték egymást, amelyek előkészítették a párokban, csoportokban történő kommunikációs gyakorlatokat. Az önálló véleményalkotás, az érvelés – mindezek tudatában – gördülékenyebben és hatékonyabban működött.
A tanárunk, Sigo Gatt folyamatosan figyelemmel kísérte a kommunikációs gyakorlatokat, és feljegyzéseivel, észrevételeivel felhívta a figyelmünket a nyelvhelyességre és a helyes szóhasználatra. Málta történelmi múltjáról, kulturális és helyi szokásokról nagyon sok információt kaptunk az órák során, így gazdagodtak e csodálatos szigetről megszerzett előzetes ismereteink, illetve segítséget nyújtottak a szabadidős programjaink kiválasztásában is.
A második hétnek főként a korábban megismert nyelvtani szabályok kibővítése és az írásbeli szövegalkotás volt a célja. A kommunikációs és szövegértési gyakorlatokat egy magasabb nyelvi szintre emelte a tanfolyamvezetőnk.
A kurzus a tanórákon kívül két szabadidős programot biztosított számunkra. Ennek keretein belül az első héten a fővárosba látogattunk, ahol egy audiovizuális program segítségével ismerkedtünk meg Málta történelmével, illetve Valletta nevezetességeit tekinthettük meg idegenvezető kíséretében.
A következő héten a történelmi főváros, Mdina falai között sétálhattunk. Itt szintén egy túravezető volt segítségünkre, aki megismertetett minket a hely történelmével. A pályázat mindezeken túl időt és lehetőséget biztosított további önálló szabadidős programok, kirándulások megszervezésére, amelyek segítségével igazán hasznosan és tartalmasan tölthettük el az időt. Így az ismeretek gyarapításán túl, csodálatos helyeken jártam és felejthetetlen élményekkel lettem gazdagabb.
Nathaniel Ashlock-Kéthelyi How i became a more skilled 21st century teacher
As a participant in an Erasmus Plus mobility during August 2017, I had some wonderful experiences worth sharing. First, the location: Norwich is a beautiful, walkable city with copious amounts of medieval architecture. While there one of the tutors told us that there are enough pubs that you could visit a different one each day of the year and enough churches that you could visit a different church each Sunday of the year. I learned that prior to the industrial revolution Norwich was the second largest city in England.
I stayed with a host rather than in university housing. Rita, my host, was both generous and willing to give me time and space to myself. Her house was a less than five minute walk from Delta House, where my course was held. She was also hosting two university students, one boy from Saudi Arabia, and another from Japan.
The course that I was enrolled in was Twenty-first Century Skills. It was a two week course co-taught by John and Liz McMahon. Because “twenty-first century skills” is such a broad topic, John and Liz endeavored to give us a good introduction to several skills and also provide us with resources to dig deeper into whichever skills most appealed to us. We were introduced to topics including digital literacy; CLIL (content and language integrated learning); CLT (communicative language teaching) and Dogme language teaching; Bloom's taxonomy of thinking skills and how to encourage more HOTS (higher order thinking skills) and not to rely on too many LOTS (lower order thinking skills); flipped classrooms with an emphasis on the usefulness of screencasting; collaboration and group work among students; different forms of assessment; differentiation; PBL (project-based learning); keeping a reflective journal; and on and on and on! Besides all of these topics, John and Liz, frequently provided us with the names of numerous pedagogical and linguistic theorists for us to explore in the future.
On the final day of the course we were instructed to give a twenty minute presentation on a twenty-first century skill we found interesting and which we'd like to learn more about. My presentation was the introduction of a project based on PBL as a means for encouraging my students to explore the concept of civic literacy in the twenty-first century. This final activity was perhaps the most frustrating part of the course for me. Right from the first presentation we were running behind schedule and by the time we finished in the afternoon of the final day, we didn't have time to give proper feedback to John and Liz regarding the course. Nor did we have time to summarize and conclude our learning and observations. In the future I would recommend that John and Liz spread the presentations out over two days to avoid the rush at the end.
Who were we, the participants? We were twelve teachers, some of us teaching primary school students, some secondary school students, some adult learners and others were even teacher trainers. Five of us came from Spain, three from Hungary, and one each from the Czech Republic, Russia, Estonia, and Brazil. The youngest of us was 29 and the oldest... had a birthday and turned nineteen again. I was the only male, the only native English speaker, the least experienced, and the second youngest. These factors left me feeling a bit out of place in the beginning despite the group work and social programs. However, after a few days I felt much more like a member of the group. By the end of the second week, we had really become a close and supportive group. Some participants stated that they felt they learned more from each other than from the course and its content. I wouldn't go that far, but I was very pleased with the group and am confident that I have built new friendships which will also support me in my teaching.
Csík Noémi Kultúra és módszertan Cambridge-ben
Az Erasmus+ program keretében 2017. július 30. és augusztus 14. között kéthetes továbbképző tanfolyamon vettem részt a Cambridge Bell Teacher Campuson, amelynek címe Language Improvement for Teachers volt. Számomra azért volt fontos ez a továbbképzés, mert szerettem volna biztosabb angol nyelvtudással tanítani a gyerekeket szeptembertől.
Nagyon vártam a kurzust, mivel a hatékony nyelvfejlesztés kulcsa az anyanyelvi környezetben végzett nyelvtanulás, de arra is kíváncsi voltam, hogy miben lesz más, mint az eddigi nyelvtanfolyamok, amiken részt vettem. Sokkal intenzívebb a fejlődés, amikor angol környezetben muszáj megérteni, átgondolni szituációkat, megállás nélkül fordítani és válaszolni egy-egy szakmai diskurzusban. Rendkívül hasznos volt számomra mindez az angol nyelvtani ismereteim, a szókincsem, a kiejtésem csiszolása szempontjából.
A tanórák minden hétköznap 9:15-tól 15:30-ig tartottak. Minden második nap lehetett jelentkezni Kulturális programokra és workshop-ra, így alkalmam nyílt jobban elmerülni a brit kultúra és történelem területén. Kulturális programként választható volt: Interesting times: snapshots of post-referendum Britain; Hidden Cambridge; British Music; Don’t believe everything you read in the paper; What a laugh!; How to understand North Americans; Life in the UK Test; Does your language change the way you think?; Remix culture; A Museum Lover’s guide to London.
A workshop-ok az alábbi témákról szóltak: To what extent do our coursebooks challenge our learners in terms of thinking skills?; Dictations are still alive and kicking; Differentiation in the EFL Classroom; 10- minute writing: getting sudents to write little and often; Developing, no testing listening skills; An introduction to materials writing; The power of presentation; How to get the most out of social network; How do I motivate my students?; Fifty shades os Creativity in the Classroom; An introduction to project- based learning; Project based learning: asking the questions; Using poetry in the Classroom; The disappearing teacher; What can you learn from Business English; Update your English 2017; Warming up, filling in, winding down and rouding up: simple activites that will help your language lesson run more smoothy; Error correction; Differentiation activities to maximise involvement.
A tanfolyam, amelyre jelentkeztem, nem angol nyelvtanároknak szólt, de mivel többen nyelvoktatóként jelentkeztek, így két csoportot alakítottak ki végül. Az én csoportomba kerültek azok, akik nem angol nyelvet tanítanak. A kurzuson több náció képviselőivel dolgozhattam: lengyel, orosz, osztrák, kínai és olasz kollégám is volt, mindannyiukkal igencsak aktív és közvetlen módon működtünk együtt. Minden óra játékkal kezdődött, és minden nap más-más témát jártunk körül. A szakmai tevékenységek mellett természetesen mindenki sokat mesélt a saját országáról, a látnivalókról, és természetesen beszélgettünk az oktatásról is (miben más, hogy hogyan működik stb.).
Az angol nyelvfejlesztő tanfolyamot ugyanaz a tanárunk vezette, de minden nap találkozhattunk más tanárokkal a workshopokon vagy kulturális programokon. Az alap tanórák nagyon jól felépítettek voltak, mindegyik egy-egy téma köré volt rendezve, mint például internet, fizetések, vásárlás, család, utazás stb. Az első órán megkérdezte tőlünk, tanulóktól a tanár, hogy mit szeretnék főként tanulni, a legtöbben a kommunikációt mondták és ez szinte minden nyelvi területet magába foglal (nyelvtan, kiejtés).
A tanórákat mindig játékkal kezdtük, majd általában párban dolgoztunk, ugyanis a témának megfelelően beszélgetni kellett, így mindenki véleményt alkothatott, és megismerhette a másik álláspontját is, amit ezek után el kellett meséli a többieknek. A felvezetés után a témához kapcsolódó feladatokat oldottunk meg, és a kiosztott szöveghez tartozó nyelvtant is átvettünk. Ezt követően a megbeszélteket áthelyeztük szituációba, majd az óra végén játékosan egy kisebb nyelvtani áttekintést csináltunk például a helyhatározókat gyakorolva egy memória játékkal, ige vonzatokat torpedóval.
Megpróbáltam olyan workshopot választani aminek a nyelvi szintje megfelelő számomra, így részt vettem a The power of presentation és a How do I motivate my students? című foglalkozáson.
A kulturális programok közül a Brithis Music-ot választottam, mert szeretem a zenét, és érdekelt az angol zenetörténet, a fontosabb alakok, akik akár a komoly, akár a modern zenét formálták. Mint kiderült, ez a program kifejezetten a modern brit zenei szcénát mutatta be: szó esett a Brit Awards top 10 slágeréről, a díjazottakról, természetesen bele is hallgattunk a dalokba, amiket véleményezhettünk. Volt egy quiz a leghíresebb angol fesztiválról, amelyet Glastonburyben tartanak. Ötletes megoldás volt, hogy a quizben csak a válaszok voltak megadva és nekünk kellett kitalálni a kérdést. Nagyon élveztem, mert jól értettem mindent, és tetszett az interaktív előadás.
A networking is jól sikerült, hiszen a csoporttársaim nagyon közvetlenek és kedvesek voltak. Bár többnyire gimnáziumban tanítanak, nagyon jó barátságba kerültem egy német és egy orosz lánnyal, akikkel azóta is tartjuk a kapcsolatot. A legígéretesebbnek az mutatkozik, hogy az utolsó napon egy lengyel tanár felajánlotta, látogassunk el az ő intézményükbe, amit ők is viszonozhatnának a jövőben, mivel kifejezetten érdekli őket Budapest és az Orchidea Iskola.
A tanfolyam alatt természetesen a socializingra is jutott idő, az órák után bejártuk Cambridge-et, Ely-t, Londont, de voltunk gondolázni, eljutottunk egy élő zenés estre, filmeztünk (persze igazi angol filmekkel) és volt quiz night is.
A Cambridge-ben eltöltött két hét nagyon aktívan telt, élménydús volt. Külön kiemelném, hogy a programok jól szervezettek és változatosak voltak, így nem volt alkalmunk unatkozni ebben az elképesztő környezetben. Vendéglátóink kedvesek és barátságosak voltak, akárcsak a tanfolyam többi résztvevője. Kijelenthetem, hogy sok új tapasztalattal és tudással gazdagodtam. Örülök, hogy részese lehetek ennek a projektnek, és külön köszönöm a kollégáim segítségét, nélkülük nem gazdagíthatna most ez a rengeteg élmény!
Séra Orsolya A brit élet és kultúra
„Anglia kertjében”, azaz a kenti egyetem Canterburyben található kampuszán tölthettem el két hetet 2017. augusztus 20. és szeptember 2. között. A kurzus címe „British Life, Language & Culture” volt, amit a Pilgrims tanárképző központ hirdetett meg. A kurzus fő célja az angol nyelvi civilizáció tantárgy fejlesztése, illetve kiegészítése volt. A tanfolyam igencsak intenzív volt, hiszen a egyetemi tanárokból álló oktatógárda minden hétköznap reggel 9 órától este fél 10-ig biztosított különböző órákat, de vendégelőadókkal is dolgozhattunk. A szervezők természetesen arra is figyeltek, hogy kulturális- és szabadidős programokkal tegyék színesebbé és egésszé a kínálatot.
A képzésen résztvevők különböző országokból érkeztek, ami még érdekesebbé és izgalmasabbá tette a mindennapokat. Magyarországról hárman, Észtországból ketten érkeztünk, de szlovák, spanyol, holland, olasz, német, valamint kambodzsai angoltanárokkal is együtt tanulhattam.
A kéthetes program első felében átfogó képet kaptunk Nagy-Britanniáról: az általános információkon túl szó esett az ország szimbólumairól, természet- és földrajzáról, közlekedéséről, időjárásáról, sajátos szokásairól, nemzeti ételeiről és a jelenlévő vallási irányzatokról. Külön érdekességet jelentett, hogy az angol néptánc típusait személyesen csodálhattuk meg egy Morris táncos előadásának köszönhetően.
A második héten ízelítőt kaphattunk olyan dolgokról, amelyeket csak az adott országban tanulhatunk meg, amelyekről a tankönyvek nem mindig képesek árnyalt vagy naprakész képet adni. Ilyennek tartom például az angol udvariasságot, az oktatási- és a politikai rendszer finomra hangolt működését, a multikulturalizmus és a migráció társadalmi hatásait, a jóléti állam működését, a jótékonykodást, a BREXIT körüli polémiát, és leginkább az angol humort.
A vendégelőadók nem olyan tanárok voltak, akik akadémiai tudással rendelkeznek, hanem az adott témát alaposan ismerő hétköznapi polgárok vagy szakemberek. Volt köztük rendőrtiszt, tankönyvszerző, Morris táncos, helyi lakos, általános iskolai és gimnáziumi tanulók, valamint hajléktalanokkal és migránsokkal foglalkozó szociális munkások.
A tanórákon nemcsak a szaktárgyi ismeretek kerültek előtérbe, hanem renget egyéb hasznos információval, gyakorlatokkal is megismerkedhettünk, amelyeket az osztályteremben is felhasználhatok, hogy az órákat érdekesebbé, izgalmasabbá tegyem. A napi munkában többféle vizuális eszközt használtunk, valamint feladatlapokat, brossúrákat is kaptunk.
Az órák három szekcióra voltak bontva. Az egyik részében frontális tanítási módszerrel tanulhattunk, a másikban a csoportmunka lehetőségét és előnyeit tapasztalhattuk meg, a harmadikban pedig egyéni és vizuális feladatokat ismerhettünk meg.
A nemzetközi osztály előnye az volt, hogy minden csoporttárs hozott valami egyéni módszert a saját országából, amelyet nem ismertünk előtte, így egymástól is tanulhattunk. A tanfolyam során megmutatkoztak a kulturális különbségeket is, amelyek az egymás kultúrájának elfogadását segítette, sőt baráti kapcsolatok is kialakultak. Ezen felül tanulhattunk egymás országairól, szokásairól, kultúrájáról, így végeredményben nemcsak a brit kultúrát sikerült elsajátítani, de még hét másik országét is, valamint a mi országunk hírnevét is nemesítettük.
A tanórákon kívül rengeteg lehetőséget biztosított az egyetem a kikapcsolódásra. Lehetőség volt az egyetem területén színházba, moziba, sportközpontba (jóga, fitness, nyújtás) menni. A Pilgrims tanárai szervezett programokkal is színesítették a mindennapokat, pl. volt hajókirándulás, vezetett városnéző séta Canterbury belvárosában, és egy nemzeti, tradicionális ételeket felvonultató vacsora egy tipikus angol pub-ban.
A hétvége fakultatív lehetőségeket kínált mindenki számra. Én szerettem volna jobban megismerni Angliát, így városlátogatásokkal töltöttem a két napot. Ellátogattam két tengerparti városba, Broardstairs-t és Whitstable-t kerestem fel, valamint London nevezetességeit is megcsodálhattam.
Az egyetemen diákként eltöltött két hét nemcsak a tanulást segítette, de egy kicsit jobban beleláthattam, hogy milyen lehet ebben az országban élni, milyen lehet angolnak lenni. Mindezt turistaként aligha élhettem volna át, így a képzés számomra örök életre szóló élménnyé vált, és csodás tapasztalatokkal gazdagodott az életem a kurzusnak köszönhetően.
Lőrincze Timea: Kommunikálni – mint egy profi
2017. augusztus 21. és 25. között vettem részt St. Julianban a Professional Communication Skills nevezetű kurzuson.
Több éves, részben külföldön eltöltött pedagógusi pályafutásom után kezdtem el dolgozni a budapesti Orchidea Iskolában. Miután évekig csak angolul tanítottam és kommunikáltam, jelenleg viszont nem használom olyan intenzíven a nyelvtudásomat, mint korábban, ezért választottam kifejezetten egy olyan kurzust, ahol a már meglévő kompetenciáimat csiszolhatom, finomíthatom.
A tanfolyamon összesen négyen voltunk: egy-egy ciprusi, francia, osztrák hallgató és jómagam. Ketten közülük az üzleti angol nyelvet szerették volna jobban elsajátítani, de a kis létszám miatt összevonták a két csoportot. Ez számomra két dolgot jelentett: egyrészt kihívást, hiszen pedagógus lévén, nem az üzleti angolt beszélem, másrészt viszont rengeteg újat tanultam, amit akár a mindennapokban is hasznosíthatok.
Az egy hét nagyon intenzíven telt. Első nap felmérték, hogy milyen az angoltudásunk, és megkérdezték, hogy ki miben szeretne fejlődni. A trénerünk ezeket figyelembe véve állította össze a tananyagot.
A tanfolyamon megtanultuk, hogy melyek azok a formális kifejezések, amelyeket meetingek, prezentációk, tárgyalások során alkalmazhatunk. Minden alkalommal kettesével, illetve egyedül kellett ezekhez kapcsolódóan különböző feladatokat megoldani. A foglalkozások beszédcentrikusak voltak, ezért minden egyes témánál életszerű helyzeteket szimuláltunk: hol érvelnünk, hol vitatkoznunk, hol pedig egy meetinget levezetnünk kellett. Lehetőségünk volt a hivatalos e-mail, illetve levélírás formai követelményeivel is megismerkednünk. A számunkra eddig ismeretlen szavakat, kifejezéseket minden alkalommal megbeszéltük. Volt olyan foglalkozás, ahol multimédiás eszközök segítségével elemeztünk, vitattunk meg egy szituációt. Utolsó nap be kellett mutatnunk egy saját magunk által választott témakörből egy effektív prezentációt a tanult ismeretek alapján. A bemutatás után a csoporttársak és a tréner is külön értékelte azt.
Az Executive Training Institute Malta nemcsak a tréninget szervezte meg kiválóan, hanem lehetőséget biztosított számunkra, hogy az általuk szervezett programok révén jobban megismerjük a szigetország történelmét, szokásait, ételeit. A fakultatív programokra órák után, délután került sort. Az egy hét alatt így sikerült eljutnom Comino szigetére. Megcsodálhattam a régi főváros, Mdina nevezetességeit. Eljutottunk a jelenlegi fővárosba, Vallettába is. Lehetőségünk nyílt a híres halászfalu, Marsaxlokk felfedezésére is.
A Máltán eltöltött egy hét számomra nagyon hasznos volt. Fontos volt, hogy csak angolul kommunikáltam az ott eltöltött idő alatt az iskolában és iskolán kívül is. Nemcsak új ismereteket, angol kifejezéseket, szakszavakat tanultam meg, hanem megismertem egy számomra teljesen új, eddig ismeretlen ország kultúráját is. Ezenkívül olyan embereket ismertem meg, akik nem pedagógusként, hanem az élet más, különböző területein dolgoznak, így bepillantást nyertem az ő munkájukba, életükbe.
A tréneremmel azóta is tartom a kapcsolatot, szeretettel várnak vissza bármikor, akár egy másfajta tréning keretén belül is. Mivel évekig csak olyan iskolákban tanítottam, és jelenleg is ilyen iskolában dolgozom, ahol a tanári karban és a diákok között is nagyon sokféle náció megtalálható, ezért számomra a multikulturális környezet teljesen természetes és megszokott. Ez nem okozott nehézséget a kint eltöltött időszak alatt sem. Bízom benne, hogy az ezalatt a kurzuson elsajátított és megszerzett ismereteimet, tudásomat a mindennapi munkám során remekül fogom tudni hasznosítani. Legyen szó egy prezentáció bemutatásáról, egy meetingről vagy hivatalos írásbeli kommunikációról.
Rab Lilla: Interkulturalitás és flipped classroom
A 2017. október 2. és 7. között vettem részt az Intercultural classroom management címet viselő kurzuson. Teljesen egyértelmű volt, hogy ezen a területen szeretnék fejlődni, a mi iskolánkban ugyanis folyamatos kihívást jelent differenciálni a különböző nyelvi szintű és kultúrájú gyerekek között.
A kurzust Firenzében tartotta Sheila Corwin, amerikai egyetemi tanár, a résztvevők pedig Németországból és Görögországból érkezett kollégák voltak, akik különböző korosztályú diákokkal dolgoznak más-más iskolatípusokban. Az a közös tapasztalat hozott minket össze, hogy mindannyian hasonló kihívásokkal nézünk szembe a nyelvileg és kulturálisan sokszínű diákcsoportokat tanítva.
Az öt munkanapot felölelő kurzus első napja bemutatkozással, ismerkedéssel telt. Megismertük egymás iskoláit, hogy hogyan jelenik meg az interkulturalitás a hétköznapokban, és egymás problémáit is, amelyek megoldásában szeretnénk segítséget kapni. Sokat megtudtunk egymás országainak oktatási rendszeréről, így folyamatosan reflektálhattunk a saját iskolarendszerünkre is.
A második napon megismertük a flipped classroom módszerét, amely segítségünkre lehet a differenciálásban, hatékonyabbá teheti a munkánkat. A metódus lényege abban áll, hogy az eddig jellemzően a tanteremben végbe menő új ismeretszerzést a diákok otthon, nagy önállóságot és sok felelősséget kapva végzik el, majd a hagyományosan házi feladatként adott gyakorlófeladatokat órán oldják meg, heterogén csoportokba rendeződve.
Szerdán és csütörtökön a kultúrák közötti kommunikáció került a középpontba, sokat foglalkoztunk a különböző kultúrák sajátos kommunikációs eszköztárával, bizonyos nonverbális jelzések különböző értelmezéseivel.
Pénteken az igényeinket figyelembe véve ismét a gyakorlatra fókuszáltunk: néhány feladattípust (szerepjáték, problémamegoldás) kipróbálva mindannyian írásban adtunk javaslatokat a többiek nehézségeinek orvoslására. Többen azt tapasztaltuk, hogy a tanácsadás aktusa, az ötlettárak kialakítása inspiráló volt a saját dilemmáink rendezésében is.
A flipped classroom módszerét és a külföldi oktatási rendszerekről gyűjtött ismereteket mindenképpen hasznosítani tudom ezentúl a munkámban, és az inspiráló, motivált pedagógusokkal töltött egy hét sem múlik el nyomtalanul. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a fókuszt máshová helyezve többet is profitálhattunk volna ebből az egy hétből.
Borda Blanka: Egy októberi hét Essexben
2017. októberében egy kis angol városba látogathattam el továbbképzésre az Erasmus+ projektnek köszönhetően.
Colchester másfél órányira fekszik Londontól észak-keleti irányban, festői szépségű vidéken. A One week course for European Teachers of Art & Design címet viselő kurzusom az európai művészet oktatásáról szólt, fókuszálva a résztvevők országai és a fogadó ország, Anglia gyakorlatára. Társaim mind művésztanárok voltak, Horvátország, Szlovákia, Portugália, Lettország, Litvánia, Lengyelország és általam Magyarország képviseltette magát.
A trénig intenzív, változatos és jól szervezett volt. Minden nap fáradtan, de élményekkel gazdagon térhettem vissza szállásomra, amely kedves fogadócsaládom otthonát jelentette Highwoods városrészben.
A kurzusom alatt nemcsak nemzetközi hírű múzeumokat kerestünk fel, hanem helyi művészek kisebb tárlataira is ellátogattunk családias hangulatú galériákban.
Mindenhol múzeumpedagógiai, interaktív, oktató jellegű tárlatvezetésben részesültünk. Miközben csodálatos, már jól ismert vagy számomra új alkotásokban gyönyörködhettem, remek tippeket és módszereket is tanulhattam arra, hogy hogyan lehet a mai fiatalokat élményszerű múzeumi látogatásban részesíteni. Olyan témákról esett szó, mint pl. Hány műalkotást mutassunk meg egy alkalommal, hogy be tudják fogadni az üzenetét? Milyen 5 perces feladatokkal tudjuk elmélyíteni, segíteni a tanultakat? Mi a szerepe a kézzel fogható tárgyi segédeszközöknek? A múzeumi foglalkozások új megvilágításba helyezték számomra a tanulóbarát tárlatvezetést.
A kirándulásaink alkalmával Essex és Suffolk bájos vidékeit jártuk be. Az első napon ellátogattunk az ország egyik neves tájképfestője, John Constable lakóhelyére. A bravúrosan megfestett képek természetes modelljei megelevenedtek, teljes valójukban pompáztak az őszi napsütésben. Fekete tehenek, zöld fű, fából ácsolt hidakkal keresztezett folyó és több száz éves favázas házak díszítette falvak repítettek minket vissza Constable világába, aki elkötelezettségével megalapozta a szabadban festés divatját a következő nemzedékek számára.
Iskolalátogatásaink alkalmával volt szerencsénk megismerni a kivételes Suffolk One iskola működését. Az intézmény páratlan felszereltségű és nagyon jól szervezett, számtalan kurzust ajánl 16-21 éves diákok számára, inkluzív oktatásban.
A művészeti részlegük, fejlett, haladó szellemű és nagyon motiváló légkörű. A diákok hihetetlen szakmai tudással és elkötelezettséggel dolgoznak a mindennapokban. A színvonal magas, a verseny komoly és életszerű, a várólista hosszú. Tanár és diák egyaránt a maximumot teljesíti, de baráti és jó légkörben. Érdekességként tapasztaltam, hogy a Suffolk One intézményben az osztályfőnökséget egy külön munkacsoport látja el, és a szaktanárok „csak” a tanítást végzik. Ez sokkal hatékonyabb rendszernek tűnik, mert mindenki jobban tud teljesíteni. A szaktanároknak van idejük és energiájuk a saját szakmai fejlődésükre is, nem forgácsolják szét idejüket az osztályfőnökséggel járó szerteágazó feladatok. Az is megfontolásra érdemes, hogy egy rajztanár nem feltétlen jó adminisztrátor, ugyanakkor egy adminisztrátor nem tud művészetet oktatni, kreatív gondolkodásra nevelni.
A továbbképzés egyik délelőttjén volt szerencsénk Emma Connolly, a Suffolk One iskola egyik tanára és aktív művész műhelymukájában részt venni. Inspiráló előadását aktív csoportmunka követte, így a tanárok lelkes diákokká váltak. Minden technikát kipróbáltunk, a hangsúly az élményszerű gyakorlati tevékenykedésen volt. A kevesebb több, ha élvezetesebb. A tanulás hatásosabb, ha pozitív élményekhez köthető. Inkább a feladatra szánt idő fogyjon el, mint a lelkesedés. Fontos az érdeklődés fenntartása, és ha mindez megvalósul, a diák kérés nélkül is folytatni fogja a félbe hagyott feladatot az óra után.
Mindez a Minority Galery épületében volt Colchesterben egy fehérre festett, hajópadlós házban, amely a művészek igazi menedéke.
Egy másik napon a tartalomalapú nyelvoktatásról (CLIL) tartott nekünk előadást és műhelymunkát Stuart Scott, természetesen a művészet témakörére fókuszálva. Ekkor változatos módszertannal oldottunk meg játékos feladatokat, főleg a művészettörténet angol vonatkozásában. Megtudtuk, hogy a honlapjukról ingyenesen letölthetők kész oktatási anyagok. A délután folyamán magunk készítettünk óravázlatot és feladatokat a saját colchesteri tapasztalatainkra és a CLIL módszerről tanultakra alapozva. Örömmel dolgoztuk ki a friss élményekre építő, témákra bontott feladatokat a festészet, a fényképészet, az építészet és a szobrászat témájában.
Az egész hetünk helyi koordinátora Stella Eldon volt, aki mint ideiglenes osztályfőnökünk, ellátott minket hasznos tanáccsal, iránymutatással, megvette vonatjegyeinket, üzenetet írt a változásokról, vagyis anyánk helyett anyánk volt az idegen városban.
A programot nagyon élveztem az elejétől a végéig, változatos, szakmailag igényes, előzetes elvárásaimnak megfelelő, habár nagyon fárasztó volt. Mindenkinek nagyon ajánlom, hogy részt vegyen hasonló programban.
Szemeti Attila: Konfliktus kezelés Barcelonában
Amikor ki kellett választanunk azt a képzést, amelyiken részt szeretnénk venni, nem sokat kellett gondolkodnom, mert amint megláttam a „Conflict management, emotional intelligence and bullying prevention” címet, rögtön tudtam, hogy ez az amire szükségem van. Hogy miért? Mert úgy érzem, hogy a tanári pályán egyre inkább azok a képességek kerülnek előtérben, válnak szükségessé, amelyekkel ez a tanfolyam foglalkozott, hiszen konfliktuskezeléssel, a csoportdinamikai folyamatok kontrollálásával napi szinten kell foglalkoznunk osztályfőnökként és szaktanárként egyaránt. Mindez gyakran nemcsak megnehezíti a szaktárgyi tudás átadását, de a közösség hangulatára is komoly hatással van.
Komoly elvárásokkal érkeztem a képzésre, és azt kell, hogy mondjam, nem kellett csalódnom, bár sajnos a csoportot vezető képző, a firenzei Susan Gagliano lebetegedett, így első nap nem tudta ő elindítani a tanfolyamot. Helyette egyik helyi nyelviskola spanyol angoltanára vezényelte le az eredetileg keddre meghirdetett bemutatkozó előadások meghallgatását és a képzés részletes bemutatását, a programok ismertetését.
A képzésen egyedüli magyarként vettem részt, emellett egy finn, két román és két görög tanár kolléga alkotta a csoportot. Érdekes és tanulságos volt megismerni az eltérő oktatási rendszereket, és meghallgatni a kollégák bemutatkozó előadásait. A második napra már felépült Susan, a képzőnk, aki fantasztikus lelkesedéssel látott neki közös munkának. Az elkövetkező napokban az előadások mellett többségben voltak azok a szerepjátékok, amelyek alapjai a mindennapi iskolai életünkből hozott, valós konfliktushelyzetek voltak és amelyekkel ki-ki otthon, a saját iskolájában küzdött. Egy egészen új megközelítésből volt képes láttatni az előadónk a konfliktusok és az érzelmi intelligencia szerepét ezekben a helyzetekben. Az egész kurzus vezető gondolata a pozitív pszichológia és az aktív hallgatás technikája volt, amelynek hatását a szerepjátékok során a saját bőrünkön (érzelmeinken) is érezhettük. Ezek mellett számos olyan hasznos gyakorlati ötlettel gazdagodhattunk, amelynek egy része biztosan átültethető a saját gyakorlatunkba is. A képzés utolsó előtti napján szinte teljes egészében az iskolai zaklatás problémáját jártuk körül, azok különböző formáival foglalkoztunk. Ezeken a foglalkozásokon is azon volt a hangsúly, hogy megértsük a zaklatást kiváltó okokat, illetve ráébresszük a zaklatókat, hogy amit csinálnak, az milyen következményekkel jár a közösségre és az egyes gyerekekre nézve. Mint minden egyes helyzetben a hét során, az előadó hangsúlyozta, hogy ezek a problémák az adott csoport, közösség problémái, és minden közösségnek megvan az ereje és képessége, hogy megoldja ezeket a problémákat, a tanár szerepe elsősorban a megoldás elősegítése.
Az egy hét nagyon gyorsan véget ért, és bár alaposan megismerkedhettünk egy nagyon jó módszerrel, azonban ahhoz túl rövid volt a rendelkezésre álló idő, hogy ez a megközelítés napi rutinná tudjon válni. Úgy gondolom, hogy a képzés önbizalmat és lendületet adott ahhoz, hogy azt az eddigi passzív tudást, amiről korábban hallottam, olvastam, felszínre hozza és bátrabban használjam ezeket a technikákat a jövőben, és elegendő muníciót jelentett ahhoz, hogy új úton induljak el a konfliktuskezelés terén.
Vermeki Boglárka: Integration in Action
2017. október 29. és november 5-e között az International Study Programmes által szervezett tanfolyamon vettem részt Chelmsfordban, az Egyesült Királyságban. A tanfolyam címe Integrating Children of Immigrants and Refugees volt, amit azért választottam, mert a mi iskolánkban sok a nem magyar anyanyelvű tanuló, és kíváncsi voltam, hogy hogyan tanítják a migráns hátterű gyerekeket egy multikulturális országban.
Ezen a tanfolyamon csak ketten voltunk egy olasz hölggyel, de sok közös programunk volt két másik tanfolyam résztvevőivel. Az első nap Gema Emiabata, oktatási szakértő tartott nekünk előadást az angol oktatási rendszerről, integrációs stratégiákról és a multikulturális Nagy-Britanniáról. Másnap két részre váltunk, egyesek az Anglia Ruskin University-n tanultak különböző nyelvtanítási módszereket, amíg nekünk Li Yin French tartott előadást. Ő különböző tanítási technikákat mutatott be, amiket a tanárok alkalmaznak az EAL (English as an Additional Language) vagyis az angolt második nyelvként tanulókkal. A tanárnő kitért a tananyagkészítésre, az interkulturális ismeretek felhasználásának módszereire, és arra is, hogy a különböző tantárgyak tanításánál hogyan tudjuk támogatni az alacsonyabb nyelvi szinten lévő tanulóinkat, valamint hogyan tudjuk értékelni őket.
A harmadik nap meglátogattam a Westlands általános iskolát. Részt vettem egy negyedik osztályos angolórán, egy másodikos matematika órán, majd délután lehetőségem volt két angol mint idegen nyelv órát is megfigyelni. Érdekes volt látni, hogy a kinti tanítók milyen sok segítséget kapnak a pedagógiai asszisztensektől. Minden osztályban volt két asszisztens, aki óra közben körbejárt és segítette a tanulókat. Az angol mint idegen nyelv órákon 6-7 gyerekkel két képzett tanár foglalkozott. Délután velük beszélgettem, megosztottuk egymással a tapasztalatainkat.
A negyedik nap a colchesteri Integrációs Központba látogattunk el. Ez egy, az egyház által fenntartott központ, ami mindenben támogatja a bevándorlókat, például segítenek nekik a papírmunkával, orvoshoz kísérik őket vagy nyelvet tanítanak nekik. A nyelvtanítást nyugdíjas tanárok és egyetemisták vállalják önkéntesként, heti háromszor 10 órától délután 2-ig. A tanulók a világ minden tájáról érkeztek, sok volt köztük az idős ember. Voltak, akik folyékonyan beszéltek angolul, de nem tudtak írni és olvasni. A tanulókat csoportokba osztották, voltak kezdők és haladók, de minden csoportnak egy nagy helységben voltak az órái. Egy csoportot én is tanítottam egy órán keresztül, majd más tanároknak is segítettem.
Az utolsó napunkon egy kiránduláson vettünk részt. Londonban megnéztük a parlamentet, ahol egy nagyon kedves és vicces idegenvezetőnk volt, majd sétáltunk egyet a belvárosban, megnéztük a Buckingham palotát, különböző templomokat és tereket.
A tanfolyam érdekes volt, de a legjobban szerintem azért érte meg kiutazni, mert sok más nemzetiségű tanárral ismerkedhettem meg és sok tapasztalatot tudtunk megosztani egymással. Készítettünk egy levelezőlistát, és valószínűleg még fogunk találkozni.
Szűts Tamás: Social media in the classrom
Szaktanárként és szülőként is gyakran kell szembesülnöm azzal, hogy a számomra olyan fontos hagyományos tanulóeszközök (könyvek, jegyzetek) helyét egyre inkább átveszik ezek digitális megfelelői, így nem haboztam, amikor lehetőségem adódott, hogy részt vegyek a „How to use Tablets, Educational Apps and Social Media in your Classroom” című kurzuson. Bár eddig is számos digitális tanítási segédeszköz állt a rendelkezésemre, úgy véltem, hogy a kurzus számos hasznos alkalmazással vagy oktatási programmal segíthet abban, hogy XXI. századi módszerekkel tanítsam a XXI. században született nebulókat.
A szállásom Dublin belvárosában volt a folyóparton. A tanárunk Lorenzo, egy rendkívül energikus, széles látókörű igazi netpolgár volt, aki szinte végeláthatatlan mennyiségű alkalmazást, weboldalt, hasznos szoftvert osztott meg velünk a két hét alatt. A kurzus időtartama első ránézésre túl soknak tűnt, ugyanakkor ez tette lehetővé a saját tartalmak fejlesztését, illetve a kevéssé digitalizált résztvevők felzárkózását is.
Maga a kurzus felépítése logikus volt: először az internethasználat alapjaival, elvi problémáival, illetve az iskolai használat lehetséges megoldásaival foglalkoztunk, majd megtanultuk a biztonságos internethasználat alapjait úgy, ahogyan azt a diákokkal is megismertethetjük, az „Internetland” segítségével. Az alkalmazás ugyan főleg a gyerekekre koncentrál, de véleményem szerint az internethasználó felnőttek is sokat tanulhatnak belőle.
Ezután a közös munka alapjait fektettük le, több kooperációt lehetővé tevő honlap segítségével, és végül közös döntés alapján a legintuitívebbnek tartott Trello-t kezdtük el használni. A kurzus előkészítése ugyan két napig tartott, de így biztos alapon állt a többi ismeretanyag.
A Trello ráadásul arra is tökéletes, hogy a tanult alkalmazásokat egy helyen összegyűjtsük. A tanfolyam majdnem teljes anyagát a https://oisbpxiii.wixsite.com/erasmusplus/hasznos linken tettem közzé.
A tanfolyam alatt két, alapvetően különböző csapatot ismerhettem meg. Az első héten főleg egy fiatal tanárokból álló digitálisan naprakészebb, míg a második héten inkább a tanításban jártas résztvevőkkel találkozhattam. Ezt azért éreztem különösen szerencsésnek, mert mindkét nézőpont érdekes adalékokkal szolgált.
A tananyagfejlesztéshez képregénykészítő, gondolattérképes és rajzolós alkalmazások haasználatát sajátítottuk el, illetve a képernyőrögzítés és Youtube élő adás készítését saját csatorna indítását gyakoroltuk. A nehezebb munka után szemléletformáló előadásokat néztük levezetésnek, és élénk diszkusszióba bocsátkoztunk több mai probléma kapcsán.
A szakmai felkészültség elmélyítését (különös tekintettel a szakmai szókincsre) a TED és KHAN Academy előadások teszik lehetővé. Megismerkedtünk az utóbbi tanulást segítő programjaival is, amelyek nemcsak a tanulást, hanem az objektív számonkérést is megkönnyítik.
Nekem legjobban a Quizlet felület tetszett, ami tanulókártyák és feliratozott képek segítségével, illetve telefonos alkalmazással segíti a tanulást, és a tananyagból rendkívül egyszerűen lehet teszteket, kvízeket készíteni. Ezen előnyein túl, nagyon könnyű rá a saját anyag fejlesztése, pusztán egy tabulátorral elválasztott szövegfájl kell hozzá.
Egy másik applikáció, a SOCRATIVE dolgozat és kvízkészítő felület online vizsgáztatással könnyíti meg a tanárok munkáját. A telefonokon is futó alkalmazással a diákok papírnélküli értékelése mellett a különböző metaadatok gyűjtése is megtörténik. Ezek későbbi kiértékelése kiváló támpontot nyújthat a diákok értékelésében. Kiderül, hogy melyik kérdést nem tudták megválaszolni többen.
Mindent egybevetve számos új és hasznos lehetőségről szereztem tudomást és remek lehetőséget kaptam arra, hogy modern eszközökkel tegyem korszerűbbé a biológiatanítást.